Fridli Zoltán
Csak emberi ember légy
A könyörületet kínok fakasztják,
A megbocsátást nemes lelkek osztják.
Érzők, értük, megbocsátók, szeretők,
Nem tétovázók, s nem merengők.
Azért vannak könnyes szemű emberek,
Segítségért kiáltó, gyötört lelkek,
Hogy emberi mivoltod nemes lelkével segíts,
Akár önmagaddal példálózva is, de taníts!
Tanítsd, hogy mélységek felett van csak magasság,
Azt, hogy mindig, mindenhol van igazság!
Azért van a kínzó lelki seb, vak s elhagyott,
Szeretetre éhező, szerető érzés mely megkopott,
Hogy megmutasd, sebekre a gyógyírt,
Hogy sivár életükbe vigyél jó hírt.
Ha más emésztődve haldoklik,
A megbocsátást nemes lelkek osztják.
Érzők, értük, megbocsátók, szeretők,
Nem tétovázók, s nem merengők.
Azért vannak könnyes szemű emberek,
Segítségért kiáltó, gyötört lelkek,
Hogy emberi mivoltod nemes lelkével segíts,
Akár önmagaddal példálózva is, de taníts!
Tanítsd, hogy mélységek felett van csak magasság,
Azt, hogy mindig, mindenhol van igazság!
Azért van a kínzó lelki seb, vak s elhagyott,
Szeretetre éhező, szerető érzés mely megkopott,
Hogy megmutasd, sebekre a gyógyírt,
Hogy sivár életükbe vigyél jó hírt.
Ha más emésztődve haldoklik,
elvérezve szenved, mutasd meg neki,
mennyi szeretet lakozik benned!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése