Szomorúfűz
Pihen a város. Az éjszaka csöndje terül
ránk.
Elpihent az élet, a lüktető ritmus
megnyugszik.
Táncra kelnek a lelkek, a nappal
gondjai eltűnnek,
a függönyök mögött elhalkuló sóhajok.
A szemekben elapadó könnyek,
az árnyak kószálnak tova a
csillagporos, holdfényes éjszakában
– az álmok gyorsvonatán.
Pihenni térnek a nappal gondjai,
a város lüktetése elhalkul
Apró fények sápadtan pislákolnak,
a halk dallamok megsimogatnak,
az égen a felhők tovaúsznak
Homály borul ránk az estben,
angyalok lebegnek az árnyakban
könnyeink elapadnak csendesen
Az emlékeink az álmok mélyén,
Az éjszakákban tovább élnek
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=4uJpw0M-8-I
VálaszTörlés