2013. május 31., péntek

Szomorúfűz - Június - nyárelő


Szomorúfűz
Június – nyárelő

Árnyat adó lombos fák fölött,
Azúrkék égbolt terül ránk
Szelíd hangok, nyári dallamok,
Bíborfényt festő alkonyat,
Langyos, holdfényes éjszaka,
Csillagszikrák a júniusban
*
Harmatosak a hajnalok, párás, nedves a levegő. A fény felszárítja a gyöngyszemeket. Álmából ébred a világ.
Néha esik, sokszor ragyog a napsugár, fúj a szél, folynak vagy állnak a vizek, virítanak a rózsák, szállnak, lebegnek a virágokon a pillangók, dalolnak a madarak, a természet él tovább: csak az idő száll.
Bűvösen átfonnak a természet lágy dallamai, szívünkbe vésve minden pillanatot, a madárcsivitelést, a susogó szellőt. A felhők víg játéka a horizonton – mint a tündérek szárnyalása. Az égbolton úszó fehér, hömpölygő felhőfoszlányok. Az eső, a tócsákban visszatükröződő szivárványszínek, a szétnyíló felhőfüggöny közötti arany, - kék ragyogás. Virítanak a virágok, ontják illatukat. Tomboló virágpompa, madárdal, a hangulatok színe. Keringőt lejt a fény az árnyakkal. A fák mélyzöldek, lombjaik közt az enyhe szél andalogva táncol.
Illatos a délután, meleg öleléssel. Érő gyümölcsök rubinként ragyognak. Mosolyog az ég. Kibontotta a június a hársfák szirmait. Az estékben ontják mézédes illatukat. Tücsökszerenádos éjek, csillagok milliói, kerek telihold ezüst fénye.
Korai színes hajnalok, arany kincseit szóró Nap – a nyárelő igézetében.
Minden gyerek a vakációnak örül.
A nyár éltető, ölelő karjai között – megérkezett június.

Radnóti Miklós - Június



Radnóti Miklós
Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.

.kaktusz - Júniusra írva



.kaktusz

Pár nap már csak,
aludni nem kell sokat,
hogy az ideje eljöjjön:
azt a kilenc hónapot
ő kivárja jól,
előleget nem ad magából,
várat, mindenki
lesse türelmetlenül,
hogy végre megszülessen
ő, a várva várt nyár…
a tavasznak meg kell halnia,
(béke legyen haló poraira)
hogy helyét átadja
az egynyári virágnak,
aki kiírva júniusra van,
persze érkezhet előbb,
vagy akár később,
pár nap ide, vagy oda
nem számít sokat,
lényeg,
hogy legyen egészséges…
még csak az élete kezdete,
reményekkel tele,
hogy mivé fejlődik,
milyen ember lesz belőle,
sírásból, vagy hoz többet
napsugárból, az még ma titok,
elő se bújt eddigi otthonából,
még reményteli,
s hogy benne ne kelljen csalódni,
kell nagyon igyekeznie…
a lehetősége,
hogy különlegeset alkosson,
hogy sokáig emlegetve legyen
csak alig pár hónap, segítse Isten,
hogy áldásként,
és ne átokként jöjjön a világra,
legyen az embernek örömére,
mint volt oly sok elődje.

2013. május 30.

Tóth Roland - Június könnyei



Tóth Roland /Sentenced/

Június könnyei


Hűvös léptű június,
emlékszel gyermekkorom napsütötte,
tücsökdalos mámorára?
Emlékszel még?
Az orgona illatú hajnalok is
bágyadt ködökbe vesztek rég.
Sebzetten állok most
a sötét ég alatt,
rohanó éveim jó részét,
már a múltba pazaroltam.


Felhőkből szűröm a nap reményét
és elpanaszolom az esős
délutánok, vajúdó szürkeségét.
Záporaid után, már nem
boltozod fel a szivárvány derű-íveit,
hajnalban, mikor párát sóhajt földed,
vad szelek törlik le,
a virágok megédesült, lágy könnyeit.


Jószay Magdona - Júniusi délután



Jószay Magdolna

Júniusi délután

Meleg koranyár, késő délután…
a nap fénypászmái aranynyílként
törnek utat a tóparti erdőben
a hatalmas lombkoronákon át.
A látvány már-már őstermészeti,
bár itt-ott a civilizáció nyomai
tompítják az idill hatását…
Hangos madárkoncert fonja át
a szívek bennrekedt szavát,
úgy tűnik, két jóbarát
a madárdal s a szívdobogás -
csak a természet neszez,
míg kezed kezemre talál…
Faágak közt cikkanó barnaság,
kecses kis mókus röppenve futkos,
szembenézve velünk, meg-megáll…
percekig csendben bámuljuk a csodát,
s egyszer csak eltűnik az óriás
lombok közt, mókás farkával integet -
így ajándékozza meg a természet
a szépségre szomjas szíveket -,
vele groteszk ellentétben csap le
egyre sűrűbben és fájdalmasabban
a kiéhezett szúnyogsereg…
egy darabig küzdünk velük,
majd feladva a romantikát s vele
az erdei sétát, indulni készülünk.
De még kapunk a természettől néhány
feledhetetlen pillanatot:
láthatjuk az épp lenyugodni készülő
hatalmas, vörös napkorongot,
amint narancs-vöröses palástját
szétteríti a látóhatár fölött,
a béke és nyugalom érzését kelti
bennünk - s ember és természet között.

Szabó Lőrinc - Szerelmes Június



Szabó Lőrinc
Szerelmes Június

kék villogás a levegő, bolond
hangokkal tarka a délelőtt;
zengő árvíz a nap aranya
s mint sellők rebbennek ide-oda
az édes utcákon a nők.
mennyi nő! borzong tőlük a város.
ma mindnek akad valakije:
gondolatban mindegyik után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a vágy vagy a hála keze.
s az egész csak egy gondolat,
vagy annyi se - aki él, örül;
ma tavasz és nyár ölelkezik
s önmagával szeretkezik
az élet szemérmetlenül.
az élet - mit tudom én, mi az élet?!
zűrzavar, bölcs és esztelen:
mindenki rokon mindenkivel,
életet és halált kever
a rettenetes szerelem.
az élet - hús és ideg a kő is!
tündöklő mámor a június:
átlátszóan villognak a nők
s testük csillagközi erők
szent delejével koszorús:
jönnek-mennek az édes utcán,
s akinek van rá szeme,
szédülve látja, hogy mind után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a mindenség keze.

Kósa Emese - Rajtam, rajtad



Kósa Emese

Rajtam, rajtad


próbálom átlépni
egómat. eltűnik.
perzselő aszfalton
mély ráncok nyüzsögnek
rajtam. június van.
válság bennem, rajtad.
soha meg nem szűnő
hőség. riadót fúj
lelkem visszaoson
kies tájakra. víz-
cseppekben fuldoklik
a nyár, és a szélnek
ördöge van.


tűnődöm eszméken.
szemem alá táskák
tapadnak. kalitka.

Csoóri Sándor - Medárdi eső



Csoóri Sándor

Medárdi eső


Medárd nekünk megártott,
alaposan bemártott,
három hete csak zuhog,
ázik a bab s a murok,
petrezselyem zöldje is
és a holtak földje is.

Ázik, ázik a búza,
fejét a víz lehúzza,
beillene zsenge nádnak:
bokán fölül vízben állhat...


Medárd, Medárd, habókos,
hol a selyemlepke most?
Hol a futó gyíkocskák,
kik a kertem csíkozták?
És a fácánkakas hol
prüszköl, krákol, gyalogol?
Esik, esik, csak esik
kisestétől reggelig,
mintha csőrepedés volna
fönt az űrben, s reánk folyna:
vagy mintha egy szálló tenger
vándorolna fölöttünk el,
s hullatná a fölösleget,
eláztatva földet, eget.


Tóth Edit Magdolna /Edafelicia/ - Júniusi ég



Tóth Edit Magdolna /Edafelicia/

Júniusi ég

júniusnak ragyogó ege alatt,
Bárányfelhők, tobzódó fénysugarak
A nyár piros gyümölcsei, a szánkban,
Lédús rubintjai, beért csodákban.
Málna, meggy, cseresznye, szedve kosárba,
Verítékező mának zárszavára.
Érzékeny bőrünk, nem vágyik ruhára,
Hamvas rózsának hűsítő álmára
Mentsvárként épül, a napnak alkonya,
Hűvös permetnek, áldásos zápora.
Bomló hajamon csillogó vízcseppek
Vigaszt nyújtóan, selyembe ölelnek.


Tusfürdőmként, lágyan lefolysz testemen,
Égő tűzben, Te fürdetsz meg, Kedvesem!

Kosjegyében - Nyári este



Kosjegyében

Nyári este


június havában, az első nyári esten
Desedató partján, állok elmerengve,
keresem a szépet, s hallgatom a csendet,
távolt kutató szemeimmel, látom,
- a sima víz tükrére hulló rózsakönnyet.


A nyári Hold, már a tóra szórja fényét,
elindulok lassan partját végig járni, amikor
szívemben fájó érzések, újra előtörnek,
elmúlt emlékek közt – gondolatom Véled,
- a meleg nyári éjben-szememben rejt könnyet.


Amott Tündérek táncolnak kéktó vizében
gyönyörű látvány, ahogy színes ruhájuk
libegő mozgása suhan a víz fölött,
múló napjainkat bearanyozza még, s
- szívünkben érezzük… új érzés költözött.

Június - Nyárelő - Napisten hava



Június - Szent I(st)ván hava
Nyárelő - Napisten hava - Gödölyetor (Eper) hava

http://www.youtube.com/watch?v=nWGDQu59g-I   

 


Június (ősi magyar nevén: Napisten hava) nevét Junóról kapta, aki Jupiter testvére és felesége volt. Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója, a családi áldás, születés védelmező istenasszonya és a csillagos égbolt királynője. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.

Az év hatodik hónapja nevét valószínűleg Juno római istennőről kapta, aki Jupiter nővére és felesége is volt. A házasság által megszentelt szerelem pártfogója és a születések védőistennője.
A meteorológusok Nyárelőként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának nevezik, eleink a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi katolikus neve pedig Szent I(st)ván hava.

A névnek ez az átmagyarázása annál könnyebben ment, mivelhogy Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Jupiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony Jupiter nővére és felesége volt (a római istenek ebben a tekintetben nem nagyon voltak válogatósak), a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.
Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.

Népi megfigyelések:
- ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik
- a júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe
- ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk

Ez az egyik legzivatarosabb hónapunk. Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám a nyarat élvezők ezt még nemigen veszik észre. Az optikai csalódáshoz hozzájárul a nyári időszámítás is, amely késő estig nyújtja a nappalt. A meteorológusok Nyárelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Napisten havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Gödölyetor (Eper) hava elnevezést használták júniusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent I(st)ván hava. A Nap a Rák jegyébe lép.

Népi mondóka
Ha száraz a nyár eleje
Szent Víd
Bő esőt hoz, szavamra, ezt
Elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek.
János-napi zivatar
Negyven napig elvakar.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha Szent János bogara igen fénylik, ha az égen sok bárányfelhő létez, ha a dongók este sűrűen repülnek.
Rossz idő vagy eső szokott lenni, ha sok béka jő elő, ha a macskák nyalják, tisztítják magukat, ha a tyúkok a porban fürdenek, ha a kutyák füvet rágnak, ha a vakondok magasra túrnak.



Júniusban a külső fény még egyre növekszik, és vele együtt a hajtások is nyúlnak, de a május üde zöldje lassan elmélyül, megkeményednek a fenyők tűlevelei, már nem különböznek színben a tavalyitól. A Medárd körüli esők, viharok lerázzák a fákról a rosszul megtermékenyült gyümölcs-kezdeményeket, és az idei hajtások kezdenek megfásodni. A növekedésnek időben és térben egyaránt kemény korlátai vannak. Ahogy közeleg a nyári napforduló, úgy lassul a terjeszkedés ereje, és a raktározás, gyűjtögetés ideje jön el. A gyógynövények hatóanyagai is ilyenkor a legerősebbek! A fű zöldjébe is keverednek már sárguló, száradó szálak, de a réten kora reggel a katáng szelíd égszínkékje és a vadmurok fehér ernyői még ragyogó nyári napok ígéretét hordozzák. A vadmurok sátoros virágzatának közepén a fehérek között egyetlen sötétlila virág nyílik! A néphit szerint, ahogy a  lányokban egyre fogy a szemérem, úgy fogyatkozik a lila szína  virágban és ha teljesen eltűnik, akkor lesz vége a világnak.

Június 8. Medárd

Időjárásjósló nap: ezen a napon erős lehűlés várható. Ha esővel köszönt be, akkor ez több hétig is eltarthat: "ha Medárdkor esik, negyven napig esik".

Június 10. Margit

A retek-, a káposzta-, lenvetés ideje.

Június 11. Barnabás

Sok helyen szénakaszáló nap, de ekkor érdemes bizonyos gyógyfüveket is gyűjteni.

Június 13. Antal

Páduai Szent Antal a szembetegek, a gyulladásban szenvedők oltalmazója. Baranyában e napon gyújtják meg ősi módon a gyógyító erejű "Szent Antal tüzét".

Június 15. Vida

A nyarat jelenti: a szántóföldi növények befejezték növekedésüket és az érés időszaka következik. A rákok és a halak is már teljesen kifejlődtek.

Június 24. János

Keresztelő Szent János vagy Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. Régen az esztendő legjelesebb napjai közé tartozott. Az év legrövidebb éjszakáját Európa nagy részén ősi rítusokkal ünneplik. Nálunk a fiatalok tűzugrását (azt célozta, hogy a Nap mindig olyan magasra "ugorjon", mint ezen a napon.)és szentiváni énekeit említhetjük. Sok helyen a tűzbe - gonoszűzés céljából - gyógyfüveket, gyümölcsöt, egyebet dobnak.  A tűzgyűjtás utal a világosságra, a fényre. Számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik ehhez a naphoz. Szent Ivánkor már megszakad a búza töve, nemsokára elkezdődhet az aratás. Úgy tartották: 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon, illetve, ha megszólal a kakukk Szent Iván-napon, olcsó lesz a gabona. Az őszi répa és retek vetőnapjaként is emlegetik.

Június 29. Péter, Pál

Az aratás kezdőnapja. Az aratás a földművelő munka koronája, jutalma. Népünk a búzát, az "életet" Isten ajándékának tekintette. Ezért az aratásban volt valami kultikus komolyság, ünnepélyes, szinte vallásos hangulat. A halászok is e napot ünneplik, mert Szent Péter a védőszentjük. A nap előestéjén a halászok rúdra kötözött ponttyal végigjárják a falut. Másnap a vízparton halpaprikással, túrós csuszával folyta-tódik az ünneplés. Ezen a napon van a legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet.



Kerti kalendárium – június

A májusban kialakított kert gyönyörűen fejlődik. Most minden gazdagon burjánzik.

Lassan nyárias pompát ölt a kert. A tavaszi virágok szépen bontogatják szirmaikat, a korai zöldségeket, gyümölcsöket már fogyaszthatjuk. Érik a földieper, korai cseresznye, meggy. Szedhetjük a zöldhagymát, retket, salátát, zöldborsót, az újburgonyát. Kötözzük fel az uborkát. .

A felszabadult helyekre másodveteményt vethetünk: nyári fejes, vagy jégsaláta, fekete retek, sárgarépa, cékla, még csemege kukorica is vethető. Így konyhánkat folyamatosan elláthatjuk friss zöldséggel. Késői zöldbab is vethető, úgy, hogy augusztus végén legyen szedhető.

A gyepet rendszeresen nyírnunk és öntöznünk szükséges.

Szárazságban pótolnunk kell a tó elpárolgott vizét.

A cserjék, évelők, rózsák elnyílott virágait vágjuk le.


Sok szeretettel köszöntjük e hónap szülötteit, névnaposait. 
Sok boldogságot kívánunk! 

Szokolay Zoltán - Június



Szokolay Zoltán
Június 

Kamilla nénje, Margaréta
nem csitri már, lenézni nem szabad,
Utánafordulnak a kerítéslécek,
mikor mellettük büszkén elhalad.
Suttog a kóró: - Megint a szomszéd kardvirághoz…
S kacag: - Szeplőzné csúffá bár a Nap!

Hollósy Tóth Klára - Fénytánc; A lánglelkű élet



Hollósy Tóth Klára

A lánglelkű élet 


Most kölcsönzik lelkünkbe át

lényüket a rétek,

illatfelhők hömpölyögnek

szíveinkig érnek.



Vörös lován vágtat a nyár

a lánglelkű élet,

szomjazó kis virágkelyhek

csendben inni kérnek.



Forrás csobog, vigasz talán

a tikkadt vidéknek,

kik szomjazva ájuldoznak,

hozzá mégse férnek.



Fényözönök fényközökön

az örömet hozza,

mért ütemű összhangzattan

egyre visszhangozza.



Akkordokon vibrál a lét,

mintha ránk figyelne,

káprázaton csügg fenn az ég

fényarany szerelme.



Égre rajzolt tűzgömb-csodák

sok éteri fáklya,

tündökölve részegítnek

szépségük csodálva.



Szomjazik az egész világ,

az izzás most sem tétlen,

vakít a nap, a lángsugár,

a nap királyi székben.



Lobog a nyár, ragyog némán,

feszül az ég kéken,

buja lombok ernyedetten

szomjaznak a légben.



Most kölcsönzik lelkünkbe át

lényüket a rétek,

illatfelhők hömpölyögnek,

s szíveinkig érnek.

Nagy Csaba /Gyémánt/ - Add nekem magad


Nagy Csaba /Gyémánt/
Add nekem magad

Év-közép e júniusi nap,
a leghosszabb a mai,
mától már a kakukk
sem fog megszólalni.
Amiért elcsitul az
erdő ezután,
nem leszek szomorú, hisz
te csak szólsz hozzám.
Aranytiszta hangod
szívemben hordozom,
kedvességed meghat,
végtelen imádom.
Ahogy a vetett mag
eped eső után,
úgy vágyom rád
én is ezen a délután.
Tekinteted álom,
ölelésed minden,
szabadon száll a
gondolat a szélben…
Add nekem magad,
add nekem éjjeled.
Az sem baj ha éppen
ez a legrövidebb.

Sárhelyi Erika - Forró utak, hűs templomok



Sárhelyi Erika

Forró utak, hűs templomok


A révült utcákon hömpölyög a hőség,
a város tikkadtan, enerváltan piheg.
Míg június csókja a házfalakba ég,
az aszfalt fölött kínzó lehelet lebeg.


Tűsarkak nyomdokában sikolt a járda,
egy karcsú kémény cserepes szájjal tátog.
A világ az ajtót bár sarkig kitárta,
ráfeszül a forróság, akár a hályog.


A meleg, mint a sűrű piroplasztik,
hatalmas hullámként zúg a városon át.
Az ember ilyenkor templomcsendbe bújik,
s elmotyog magában egy szelíd-szép imát.


Míg az utakon a nyár lávaként hevít,
s izzón lüktet a nap lobogó vére,
a betondzsungel zaját elnyomja a hit,
s a szívekre ejti hűs kezét a béke.

Garai Gábor - Június



Garai Gábor

Június

Tudom, meghalnék idegenben;
ott még a fák sem ilyenek;
nem virít bodza a berekben,
akácok könnye sem pereg;
nem részegít a széna-illat,
nem villámfénnyel jön a nyár,
nem így táncol felhőn a csillag,
nem szédül az égtől a táj...


Meghalok itt is - : a gyönyörtől,
hogy a repceföld színarany,
hogy a lomb oly zöld szinte tombol,
s a kőnek is illata van;
hogy áll a búza nyers kalásza,
mintha világot nemzene,

s e tájon az lel csak magára,
ki végleg egyesült vele.

Tóth Árpád - Június 21.



Tóth Árpád

Június 21.


Csengő-bongó versikével
Hát köszöntsük a nyarat,
Amely eljött, amely itt van,
Utcáinkban, házainkban,
S most már végre itt marad.



Nem a március van mostan,
Nem van most az április,
Amit hőben most mi élünk,
Megirigyelheti tőlünk
Szicilia, Kápri is.



Mostan érik a cseresznye,
Mostan érik meg a meggy,
Most szakítunk klubbal, körrel,
És az ember most gyönyörrel
Főszezonra Tönkre megy.



Demokratán izzaszt a nap,
Úrt, nemest és nem nemest,
És szerelmi lázba kapva
Szüli nékünk napról-napra
A fagylaltost és jegest.



Mire majd a szüret eljön,
Mit várunk nem kevesen,
Vaskarika lesz a fából,
Kenyér addig a buzából,
És belőlünk szerecsen.



Hájas-súlyos mozdulattal
A nagyerdőn steppelünk
S mert játék kell az embernek,
Híjával a lóversenynek,
Gutaütést tippelünk.



Már a híres jobb jövőben,
Minden hitünk odalett,
Csak csodálkozunk veszettül,
Hogy befagy a nagy melegtül
Mindennemű kabarett.



A meleg az egész várost
Múmiává érlelte,
Ebben a nagy hő-hű-hóban
Nem menekülünk olcsóbban,
Mint bifsztekké spékelve.



S akinek a jókedvéből
Még maradt egy cseppecske,
Azt e pompás humor-versem
- Kimondani van ám merszem -
Bizonyosan elvette.