Március - Böjtmás hava
Tavaszelő - Kikelet hava - Bölénytor (Fák) hava
„Böjt-máshó földbe hintett tavasz magokat,
Szőlőt hajtat, fákat oltat, szép gyümölcsöket.”
Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit
tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt,
megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi - napéjegyenlőségi - évkezdési
szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte.
Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius
Veturiust (vö. "télkiverés", "télkihordás"), és másnap
köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna "anyát". Anna
Perenna ünnepe később amolyan "marciális" jellegű tavaszköszöntő
népünnepéllyé vált.
Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével
erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a
felszámolását. A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi
Székely-Magyar naptár szerint Kikelet havának nevezik, eleink pedig (az Avisura
szerint) a Bölénytor (Fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A hónap régi
magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a
böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik.
A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel
egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között).
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a
március hónapba:
Halak (február 19.-március 20.) és
Kos (március 21.-április 19.).
Március folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a
Vízöntő csillagjegyből a Halak csillagképbe lép.
A március minden évben a hét ugyanazon napjával
kezdődik, mint az adott év novembere, szabályos években pedig mint a február.
*
Népi
megfigyelések:
- március, ha nedves, gazdának nem
kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra
akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz
*
Népi
mondóka
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
*
Mit
jövendöl a 100 éves naptár?
Amilyen időjárás van március 9.
körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz
március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre
mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd
égiháborút hoz.
1.- Albin napja
Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot.
Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott,
akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk
*
4.- Kázmér napja
Kázmér napját környékünkön patkányűző napként tartják
számon.
Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla,
hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is
befészkelték magukat.
*
9.- Franciska napja
Franciska napja időjósló nap. Azt tartják a bácskai
meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan
lesz egész márciusban.
*
12.- Gergely napja
Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő,
melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt. Gergely
az iskolák pártfogója volt.
Ezen a napon tartották a Gergely-járást, melynek
eredete a középkorra tehető. Tanulásuk anyagi alapjait próbálták megteremteni
kéregetéssel a szegény diákok.
Mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század
végén vezették be, ezt megelőzően a tanítók toborozták a diákokat. Ekkor a
tanévkezdés és zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett. A Gergely napi
ünnepséget a tanítók szervezték, irányították és abban maguk is tevékenyen
részt vettek. Az adománykérő énekek a deákos nyelvezetet próbálták utánozni.
„Adjatok szalonnát,
omne dignum leverendum laude.”
E naphoz egyébként időjóslás is kapcsolódott. Azt
mondták, hogy ezen a napon még előfordulhat, hogy: "Megrázza szakállát
Gergely", vagyis eshet még a hó. Ebből pedig következtettek a termésre:
"Ha Gergely megrázza szakállát, akkor jó lesz a termés."
*
15.- Nemzeti ünnep
Az ezen a napon gyújtott ünnepi tűz, a „szabadsági
tűz”. Régi szokások szerint e nap estéjén néhányan összejöttek, szomszédok az
udvaron és körülülve Kossuth nótákat énekeltek és idézgették az 1848 – 49-es
eseményeket.
*
18.-19.-20 – Sándor, József, Benedek napja
Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A
legismertebb időjárási regula szerint: "Sándor, József, Benedek,
zsákban hozzák a meleget". Az Alföldön Sándor névünnepét március 18-át
tartották alkalmasnak a fehérbab vetésére. A Dél-Alföldön sokfelé Sándor napján
hajtották ki először a nyájat a juhászok.
A legtöbb népszokás József naphoz kötődik: Szent József a famunkások
védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a
legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A hagyomány szerint a madarak
ezen a napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik
a sípot". A méhészek is ekkor engedik ki a méhrajokat. A méheket igen
szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyát - Jézus
jelképét - viaszból és nem faggyúból.
Ezen a napon várták a messzi útról visszatérő gólyákat is, és ha piszkos volt a
tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre
következtettek. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már
kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy
a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem
szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó
búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a
József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén
uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég
veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
*
24.- Gábor napja
Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket.
*
25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a
fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott
oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise
után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát
nem szabad kivágni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is
megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre
következtettek. Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli
szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.
*
Kerti kalendárium – március
A földművesek számára a március már a tavaszi munka
kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az
asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot,
dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a
téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első
szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is
kihajtják a legelőre.
*
Angyal – Március
Márciusban türelmet kérnek tőled az angyalok. Az év első két hónapjának
aktivitása után egy passzív, visszahúzódó, befelé figyelő hónap következik. Ez
a tavaszi kikelet előtti felkészülés pillanata, amikor már érezhető lesz a
pozitív változás szele, bennünk pedig fellángol a türelmetlenség. Ha úgy érzed,
hogy égi támogatásra van szükséged a türelmed visszaszerzéséhez, akkor kérj
segítséget az Unikornisoktól. Ezek a szeretetteli segítő lények megnyugtatnak,
jelenlétük szeretettel, boldogsággal és hittel tölt el. Ez a hit pedig segít
abban, hogy türelmesebb legyél. Márciusban koncentrálj a jelen pillanatra,
annak tudatában, hogy minden egyes következő lépés, amit megteszel ebben a
hónapban, egy sokkal boldogabb élet kapujához vezet el.
