Április -
Szent György hava – Tavaszhó – Szelek hava – Aphrodité hava - Bika hava
Április neve a latin
aperire (nyitni) szóból ered, mert a régi rómaiak a tavasznyitás, pezsdülés
hónapjának tartották. A szépség és a szerelem istennőjének szentelték, és a
római lányok tőle rendelték maradandó szépségüket.
A hagyomány
szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak
etruszk neve után (Apru, lsd. görög Aphrodité). Terentius Varro, római
tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire "kinyílni,
feltörni" igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet,
most töri fel az eke a talajt.
Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a
rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenasszonynak dedikálták, annál is
inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának
ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve "aprilis"
volt. Ez a szó az "aperire", "megnyitni"
(tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a
szülési aktusra vonatkozott ez a "megnyitás". Mint naptári
fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok,
akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan "megnyitották"
hivatalba lépésük napján, "Aperilis" vagy "Április"
elsején az esztendőt.
Ez
a hónap a megújhodás ideje. Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak. A kis
bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a
pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől".
A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár
szerint Szelek havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Báránytor
(Rügyezés) hava elnevezést használták áprilisra. A hónap régi magyar
(katolikus) neve Szelek hónapja. A Nap a Bika jegyébe lép.
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek az április hónapba:
Kos (március 21, –
április 19.)
Bika (április 20.–
május 20.).
Április folyamán a
Nap az állatöv csillagképei közül a Halak csillaglépből a Kos csillagképbe lép.
Az április minden
évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év júliusa, szökőévben
pedig mint a január.
*
Népi
mondóka
György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.
*
Népi
megfigyelések:
- április esője elkergeti a fagyot
- áprilisi hó, nem jó
- áprilisi hó trágyáz, márciusi szalmáz
- április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves
- lucskos áprilist, virágos május és száraz június követ
- áprilisban hét tél, hét nyár
- áprilisi zivatar kergeti a fagyot
- hideg április, rossz esztendő
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen
hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga
színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő
rossz rozsaratást okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú
elbújhatik benne, gabonabőségre mutat.
Jeles
napok áprilisban:
1. Hugó napja /bolondok napja
A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották, vidáman, mókázással ünnepelték
ekkor a tavaszt, a természet újjáéledését. Mióta azonban a naptárreformmal
január 1-je az év kezdete, csak komolytalan újévként – bolond napként tartják
számon.
A néphit szerint munkára nem alkalmas, mert nem lenne eredménye.
Ilyenkor általában ugratták egymást a felnőttek, elsősorban azonban a
gyerekeket tréfálták meg. Aki beugrott, azt kicsúfolták:
“Április bolondja, május szamara!”
A hagyományos népi gazdálkodásban ezt
a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, azt mondták, ha ilyenkor vetnek,
nem lesz szerencsés a termés.
Nagyhét
A nagyböjt
virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök a
bibliai utolsó vacsora emlékét idézi.
Nagypéntek
Nagypéntek, Jézus
kínszenvedésének és kereszthalálának a napja.
Nagyszombat
A katolikus
időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után
már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.
5-6. Húsvét
Jézus keresztre feszítése, majd
feltámadása. A keresztények legfontosabb ünnepe.
Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.
Húsvét vigiliája az
év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.
Húsvétvasárnap
Krisztus feltámadásának az ünnepe.
Húsvéthétfő a vigasságok napja.
A legnépszerűbb húsvéti népszokás a
locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra
utal.
„Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig az meg sem áll.”
Fehérvasárnap:
Húsvét utáni
vasárnap. komálás, mátkálás.
11. A költészet napja
József Attila születésnapja. A magyar költészet napját 1964-ben ünnepelték
először.
12. Száznap, Gyula napja
Ez az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja,
kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.
14. Tibor napja
Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg először a kakukk, és a
pacsirta.
22. A Föld Napja
1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ
környezetvédőinek lelkiismeretét felébressze – most már nem csupán a szűkebben
értelmezett természet, hanem az egész Föld veszélyeztetettsége iránt.
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon
évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják és legalább a Föld
napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek,
rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást
szerveznek.
24. Szent György napja
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény
eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban
szenvedett vértanúhalált.
A György kultusz a sárkánnyal, a gonosszal viaskodó szent legendájából
származik.
Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte.
Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók
védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit
szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész
Európában – hagyományosan nálunk is – a mezőgazdasági tavasz kezdeteként
tartják számon.
A lányok hajnalban kimentek a mezőre, és kötényüket, lepedőt, vagy
vászonabroszt húzgáltak a harmatban. Az átnedvesedett ruhát utána kicsavarták.
Az így összegyűjtött harmatból aztán cseppentettek a kenyértésztába, hogy
szebbre süljön a kenyér, vagy vittek a vetésre, hogy szebb legyen a gabona.
A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint Szent György
napkor fontos odafigyelni a mennydörgésre. Ahonnan hallatszik, abból az
irányból várható egész évben az eső.
„Szent György napján hulló eső aranyat ér.”
„Szent György napján fogott lepke, irtózatos nagy szerencse.”
25. Pál napja
Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a
kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: „Pál-fordulás –
télfordulás”.
25. Márk napja
A kukoricavetés, búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre
használták. Azt tartották, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, a béka, akkor
jó termés várható.
„Áprilisi esőzés kergeti a fagyot.”
„Ha áprilisban az ég zeng, jó és hasznos időt jelent.”
Kert április
„Szent György hava
terem nekünk virágokat,
Az sok jó szénáért
az réteket megtiltat.”
Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente
"száznapnak" is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az
indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a
századik napon várták a zsendülésüket.
A régi magyar kalendáriumok "Virághozó, vigasztaló Szent György
havának" - is nevezték az áprilist, amikor már a gazdák figyelmét a
sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó
vegetáció. "Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor
lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A
palántát is lehet ki szabadba hozni" - ezt ajánlotta dédanyáink korában
Szent György, azaz április havára a Bácskai naptár.
Ha az idő áprilisban
igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen hónapi égiháborúk
nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik,
néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő rossz rozsaratást
okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú elbújhatik benne,
gabonabőségre mutat.
Áprilisban már
melegebbre fordul az idő. Áprilissal minden kétséget kizáróan megérkezik a
tavasz. Az ősszel ültetett hagymás növények, a tulipánok, nárciszok, jácintok
teljes pompájukban virágoznak. Áprilissal borulnak virágba a liliomfák és a
díszcseresznyék is. Fantasztikus édes illatot áraszt az illatos bangita
(Viburnum carlesii).
Kora tavaszi
metszések elvégzése után nekiláthatunk új gyepfelület létrehozásának és a már
meglévő gyep tavaszi gondozásának. Áprilisban nyírjuk először a már korábban
telepített gyepet.
A gyümölcsök virágait
az éjszakai fagyok ellen védeni kell. A fal mellett levő lugast fóliafüggönnyel
védhetjük. Hűvösebb vidéken a rózsát ilyenkor metsszük.
A gyepbe tervezett
virágágyásokat a fűmag vetése előtt alakítsuk ki. Kertünk tervezése, építése
során próbáljunk egyensúlyt teremteni a különböző növények arányait tekintve.
telepíthetünk még bokorrózsát, illetve rózsafát. még elültethetjük a nyáron és
ősszel virágzó évelőket és az évelő díszfüveket, ha jól fejlett gyökérlabdával
rendelkeznek. Az esetleges fagyok figyelembevételével megkezdhetjük az
egynyáriak (pl.: körömvirág, pillangóvirág, rézvirág) és a fűszernövények
vetését. A zöldségnövények közül is számos vethető már, így a spenót, a sóska,
a zeller, a fokhagyma, a zöldborsó, a hónapos retek és a fejes saláta. Itt az
ideje a nyári virágzású hagymások (pl.: díszhagymák, liliomok) ültetésének is.
Szeretettel köszöntjük e hónap
névnaposait,
szülöttjeit!
Sok boldogságot kívánunk!
