2015. augusztus 31., hétfő

Szomorúfűz - Elköszön, elpihen a nyár



Szomorúfűz

Szeptember - Elköszön, elpihen a nyár 


Múlik a nyár, lassan elpihen. Közeledik az ősz, kérlelhetetlenül érkezik szeptember. Nyílnak még a virágok, az ősz virágai – az őszirózsák ezer színben ragyognak. A nyár illata keveredik az őszi illatokkal. Délre szállnak a fecskék, a gólyák – elköltöznek a meleget óhajtó madarak.

Hamarosan hosszú, mély álomra hajtja fejét a természet. A Nap sugara tűnik elő a fátyolon keresztül. Nyári álmokat őrzünk a felhők között. Gyöngyözően melenget a napsugár, langyos a délután, aranyló az őszi alkony. Már korábban sötétedik, magával hozva a hűvös, csípős éjszakákat. Elnémulnak a tücsökzenekarok az éjben, pihenőre térve. A Nap sugara kopik, halványul. Nyári azúr színét őrzi még az égbolt, zöldes színeiket a fák, de már színesedik a természet, sokszínű, puha bársonytakarót terít ránk. Hullnak a levelek – láthatatlanul fonja köréd magát szeptember. Beérnek a gyümölcsök, a szőlőfürtök, - folyik a betakarítás.

Sokszor veri hűvös eső az ablakokat, sziszeg a szél.

Kicsik és nagyok óvodába, iskolába mennek.

Nyárutó – szeptember. A színek ezer varázsa, a lassan vetkőző fák színes ruhája. Látod? – ismét megérkezik az ősz.

 *

Az égbolton felhők kergetőznek,
rétek lobognak a kódorgó szélben,
szélükön gurul az ezüst Hold


Az élet gondjait kis tó nyeli,
a házak bánatát, fájdalmát is


A füvek kalászai magasba szöknek
Nem vallanak, mindent titkolnak
egy szeptemberi, szeles őszi esten.

Fazekas Miklós - Szeptember, hát eljöttél?, - Szeptemberi gondolatok



Fazekas Miklós

Szeptember, hát eljöttél?



Nagy szelek jönnek majd nemsokára,

sötét fellegek futnak a borús őszi égen.

A medve is lassan elbúvik otthonába,

s minden elalszik békésen, csendesen, szépen.



A gyermekek még sikongva futnak,

nagy avarhalmokon nagy a játék.

de alkonyattájt anyjukhoz bújnak,

a Nap tüze már csak rövid ajándék.



Elalszik a rét is, elalszik lassan minden,

odalett a vidám, zümmögő ragyogás.

Már csak a fák emlékeznek a fényben,

minden aranyló levelük egy-egy szép nyári vallomás…

*

Szeptemberi gondolatok



Nékem a bársony az éjszínemül lett,
s a bíbor az égen a hajnali fény -
Álmaim ekkor a létbe merülnek,
éled a város, és ébredek én.

Álmaim egykor, az ifjú időkben
telve levének a vágy színivel -
Léte ma már ilyen őszülő főben
szinte a rég igazát veszi el.

De most is a Nyárban, ha mennek a lányok
az út közepén, biz utánaszalad
képzeletem, és ha csábos a ringás,
a vágy ölelése szívemben marad.

Már rég nem öleltem a vágy-teli testet,
mit Nő ölelése a Férfinak ad,
de, mint moziban az a film-teli vászon,
színes az emlék, bár éjbe halad.

Ha adna az ég nékem múltbeli létet,
más színű lenne az éjbeli lány.
Tűzvöröset, és a napszínű sárgát
éjszínül szórnám a lába nyomán.

.kaktusz - Szeptember ...



.kaktusz
Szeptember …

Vágyik az ember a szerelemre,
mikor az sokszor kibabrál vele,
de, amikor nincs,
szívből hiszi mégis,
hogy jobb vele, mint nélküle...
pedig ő kíméletlen elrabolja
az ember józan látását,
persze igazságosan,
mert teszi vakká
a bölcset és a bolondot is...
s, ha az ember balgán,
szerelmetes kedvesének
a csalfa nyarat választja,
őt az oly sokszor becsapja,
ígér a kezdetekben
minden szépet és jót,
s hoz helyette
kibírhatatlan forróságot,
vihart,
s mérhetetlen pusztulást...
de vele elég egy pár nap
felhőtlen boldogság,
ami elfelejteti a sok rosszat,
amit kímélet nélkül adott,
s, ha egyszer elutazik
szó nélkül messzire,
(igaz, nem szól,
de oly sok utaló jel volt)
az ő szerelmese
alig várja azt a pillanatot,
hiába vigasztalja az ősz szelíden,
amikor ígérgetve szépet és jót
visszatér,
(elhagyva sokakat,
akik epekednek utána)
hogy aztán szeptemberben
csak elmenjen újra,
nem törődve cseppet sem
az utána sóvárgóval,
a szerelmetes emberrel.

2015. augusztus 31.

Áprily Lajos - Szeptemberi ég, - Szeptemberi fák



Áprily Lajos
Szeptemberi ég

Ó, szilvát s szőlőfürtöt érlelő,
gyönyörűséges fényes őszelő,
eged vén szívből is kedvet csihol!
Már napok óta nem láttam sehol
egy cigaretta-füstnyi felleget,
csak ezt a makulátlan csudakéket.
Rengetegek legszebb szajkóiból
valaki minden kéktollat kitépett
s bekárpitozta velük az eget.
*
Szeptemberi fák
Bükkök smaragd színét erezve fent
az első pár vörös folt megjelent.

Állunk. Kezedben késő kék virág.
Azt mondod: Ősz. Az első őszi fák.

Én azt mondom: Vér. Vérfoltos vadon.
Elhullt a Nyár a nagy vadászaton.

Amerre vitte buggyanó sebét,
bíboros vére freccsent szerteszét.

Ahol a nyom-vesztő bozóthoz ért,
hogy tékozolta, nézd, a drága vért.

S míg vérnyomán vad szél-kopó csahol,
hörögve összeroskad valahol.

B. Huszta Irén - Szeptember



B. Huszta Irén
Szeptember

Szedünk almát, körtét, diót, szüretre hív a hajnal
Zizzen az ősz, csurran a must derűs napunk nyugtával
Ekét húz a traktor, s új magnak fénylik a barázda
Permetező hűs eső hint új színt a virágokra
Tenger felé délre szállni gyűlnek gólyák és fecskék
E nyarat is az iskolakezdés szakította szét
Még melegen süt a nap, de nyúlik és hűl már az éj
Betakarja az ösvényt a sárgán hulló falevél
Elmúlt a nyár forró heve, szelídül a szerelem
Riadt tekinteted már csak békét keres csendesen

Nadányi Zoltán - Szeptember, - Szeptemberi eső



Nadányi Zoltán

Szeptember


A fákkal őszi szél veszekszik,
Eső szitál reggeltül estig.
Felhők közt bujdos a nap egyre,
Későn kel és sietve megy le.

Nincs már virág, a táj kifosztva.
Mindennek elmúlás a sorsa!
Pereg a lomb, hullnak a rózsák...
Csak egy örök: a mulandóság.
*
Szeptemberi eső

Megjött a várvavárt eső, de későn.
Zölden találja még nálunk a kertet,
de már a rózsák szirma rég lepergett,
hervadt levél pironkodik a lépcsőn.

Ezt az esőt, ezt várta, várta hosszan
a tikkadt kert. Most fák, füvek remélnek,
bolond jókedve lobban a levélnek.
De kert alatt Október lépte csosszan.

Esik eső. De mért nem jött korábban,
mikor még bimbót hozhatott a tőre?
az ágak ágaskodtak volna tőle,
meg a csírák a kert forró porában.

Ilyenkor már csak áltat, már nem éltet.
Ilyenkor már jobb gyorsan hullni, halni.
Minek biztatni, szépítgetni, csalni
szegény falevelet, az elitéltet?

Jött volna még később a langyos és bő
és elkésett eső. Mikor az élet
az őszi kertben már hullásra érett
és fű, fa tudja már, hogy minden késő.

Mikor csalásnak nincs már foganatja,
csak lesegíti halkan, mert erősebb,
a hervadt levelet a bús esőcsepp.
Lefekteti hanyatt és megsiratja.

L. Horváth Zsuzsanna - Búcsúzó szerető, - Kék ég vándorai



L. Horváth Zsuzsanna

Búcsúzó szerető

Elköszönne már
az Ősztől a Nyár
mint búcsúzó szerető
ki vissza-visszajár.


Még perzsel a csókja
még fénye simogat
Nap-kincseit szórja
de meleget nem ad.


Már őszi illatokkal
libben át a kerten
ezüst harmatával
hűvösen ránk lehel.


A szeptemberi szél
már szirmokat tép
és felhőket kerget
az ég peremén.


S majd hozza az Ősz
a barna darócot
hogy átöltöztesse
a nyári világot.

*

Kék ég vándorai



A villanydróton fecskék gyülekeznek
örök vándoraink útra készülődnek.
Fehér-mellényes kupaktanács
vitatja tán épp az indulás napját.
Itthagynak minket, hogy várjuk az őszt
ki tudja, ők megérik-e a jövőt?
Hisz hosszú az út, hol várja őket
másik hazájuk, átvészelni a telet,
hogy tavasszal majd visszatérjenek
víg csiviteléssel hozzanak új kedvet.
Most kalandra éhes fecskefik
próbálgatják erősödő szárnyaik.
Szelek hátán szállnak a kéklő magosba,
hova minket csak gondolat repít.
Ma még a napfény a múló nyarat idézi,
de a hűvös szél már szeptemberi,
ahogy a fákat hajolni készteti
a közeledő ősz előtt,
míg átsuhan a diófák fölött
istenhozzádot intvén búcsúzónak
a kék ég vándorainak.


Dsida Jenő - Alkony



Dsida Jenő
Alkony

Hűvös szeptember. Alkony.
A szürke tó
egy nagy kísértet félszeme.
Lehúnyt lelkem a másik.
A zúgó, vonaglótestű fák:
átszúrt, iszonyú pókok,
utánunk kapnak, elszabadult
prédáik után.
Szélfútta őszi levelek,
menekülünk, futunk
s fent kigyúlnak egy messzi kastély
hívó ablakai.

Szeptember - Őszelő - Tigris hava



Szeptember - Szent Mihály hava
Őszelő - Földanya hava - Tigris (Almaszüret) hava


A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".
E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tigris (Almaszüret) hava elnevezést használták szeptemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
*
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a szeptember hónapba:
Szűz (augusztus 23. – szeptember 22.) és


Mérleg (szeptember 23. – október 22.).
Szeptember folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül az Oroszlán csillagképből a Szűz csillagképbe lép.
szeptember minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év decembere.

*
Népi mondóka

Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Jó idő következik, ha hónap elején sok futócsillag látszik, ha nem esik harmat, vagy ha esett is, de hevenyében elszárad, ha az éjjelek rendkívül hidegek, ha a Tejút az égen tisztán látszik.
Rossz idő jő, ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza.
*
Népi megfigyelések

- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő

Jeles napok szeptemberben

Szeptember 1. Egyed napja

őszkezdő nap.( Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban.) Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését
*
Szeptember 5. Lőrinc napja

úgy nevezett "rontónap". Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a vizeket, azokban már nem lehet fürödni (hideg van), beleesik (máshol belepisil!) a dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen lesz, lucskos, vízízű.
*
Szeptember 8. Kisasszony napja

Szűz Mária születésének napja.
*
Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napja.

Mária anyai fájdalmára- melyet megfeszített fia halálát látván érzett - emlékezés napja.
*
Szeptember 21. Máté apostol és evangélista napja.

Egyes vidékeken Máté hetében vetették a gabonát.
*
Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe.

A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek kisérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják.
Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (november 25.).
Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja.

Kerti kalendárium – szeptember

Az ősz első hónapja. A hónap elején áll be a meteorológiai ősz. Szeptember 21-én van az őszi napéjegyenlőség időpontja; a csillagászok ekkor jelentik be a „hivatalos ősz” kezdetét. Új évszak kezdődik.
A népi mondóka szerint: „Amilyen az Egyed-nap, olyan az egész hónap. Az időt kisasszonynapja négy hétre előre szabja. Mihálykor az észak s keleti szél, sok havat és kemény telet ígér".
A mezőgazdaságban ez a hónap a betakarítás, majd a szüret és az őszi szántás-vetés időszaka, amikor rendkívül sok függ az időjárástól. Az éjszakák egyre hűvösebbek, lassan megérkeznek az első fagyos hajnalok is, minden halványabb és tompább egy fokkal, a nap sugarai gyengébben, de egyúttal gyengédebben is látják el éltető energiával kertünk féltett növényeit.
Számos helyen ilyenkor kezdik meg a dióverést, s az őszi gabona is ekkor kerül a földbe.
Szeptemberben még többnyire langymeleg van, az édes szőlő, körte, alma már illata révén is kellemesen zsongít, mámorít.
Tart még a paprika-paradicsom szezon, de ezek már az utolsó darabok. Folyamatosan takaríthatjuk be a hagymát, a fokhagymát, a burgonyát, a céklát, a répaféléket és a fűszernövényeket.
Elvethetjük a tavaszi érésű hagymát és a téli borsót, de akár vethetünk napsütötte ágyásokba rövid tenyészidejű hónapos retket, például a Korai legjobb vagy a Korai piros fajtákat.
Az áttelelő spenótot a hónap végéig vethetjük, de az áttelelő saláta magja is szeptember derekán kerüljön a földbe. Érdemes megpróbálkozni a gyorsan növő zsázsa vetésével is. A veteményesben is itt az ideje az őszi vetésű, ültetésű növények telepítésének. Most dugdossuk az őszi fokhagymát, ültetjük a földiepret.  Földieperből érdemes több fajtát ültetni, egész érési sor áll rendelkezésünkre a szaporító anyagból.


A hónap elején még mindig nyár van, azonban a hónap végén már elkezdődik a növények elszáradása, bomlása akkor is, ha azt nem is vesszük észre.
A természet minden rezdülésével lágyan azt suttogja nekünk, hogy itt az ősz. Érdemes figyelnünk a költöző madarakat, amelyek a népi mondás szerint, ha szeptember végéig nem repülnek el, a jó idő akár karácsonyig is kitarthat.

A hűvösen nyirkos igazi ősz beállta előtt azonban még rengeteg tennivaló akad a kertben. Ebben az időszakban a kiskertjeinkben alapvetően a betakarítással és a termények tárolásával kapcsolatos teendők kerülnek előtérbe, de már most gondolnunk kell a tavaszra, hiszen a kertésznek a tavasz az ősszel veszi a kezdetét!
*
Tárolás
Fontos őszi feladat a megtermelt gyümölcs és zöldség megfelelő tárolása. A zöldséget és gyümölcsöt lehetőleg külön tároló helyiségben raktározzunk. Időnként mindent ellenőrizni kell, a romlás miatt. A tároló helyiséget meszeljük ki, a fa polcokat, ládákat súroljuk le és kellően szárítsuk ki.
A zöldségeket veremben is tárolhatjuk, megfelelő takarás és időnkénti szellőztetés esetén kevés romlással tárolhatjuk.

Szeretettel köszöntjük a hónap

névnaposait,

születésnaposait,

ünnepeltjeit!

Sok boldogságot kívánunk!

Reviczky Gyula - A nap dicsérete



Reviczky Gyula
A nap dicsérete

Egy Istent, egy napot imádok.
A nap az alkotó maga.
Ragyogó nyár, sugárvilágod
Pajkos tündérek évszaka.
Te hímezel sok fényes álmot
Rejtelmes nyári éjszaka.
Oberont és Titániát
Üdvözli a tündérvilág.


Beteg szív, fásult, léha, száraz,
Ki rózsáid közt sem hevül.
Kell mámor, üdv, erő?...A nyár az!
Ő alkot, éltet istenül.
Kit fájdalom sötéten árnyaz,
Napod sugárán felderül.
Békíts ki emberrel, világgal:
Teljek be, ó, nyár, fénysugárral!...


Szeptember, csöndes őszi hónap,
Kishittel, fázva zengelek.
Siratlak, eltűnt, ragyogó nap:
Vérem kezd hűlni, szenvedek.
Elmém a szürke, zord valónak
Hódol meg: kétkedik, beteg.
Köd, lomha köd szívem lakója:
Elvitte jókedvét a gólya.

Kósa Emese - Ennyi /5/



Kósa Emese

Ennyi /5/



fénycsíkokat húz a hajnal
barázdált szántóföldekre
szeptemberi szél
hárfán hátszik
néhány falevéllel


kicsi cinke - mondjad -
hová költözik a nyár

kalitkába zárnám
a fényeket hogy
elengedhessem

Reményik Sándor - A haldokló tücsök



Reményik Sándor
A haldokló tücsök

Még szól a tücsök, de már nem soká,
Átadja csöndes birodalmát.
Oly nesztelenül tűnik el,
Mint szeptember s a hulló levelek.

A katonáit elbocsátja,
Szabadságolja tarka udvarát,
Haldokló nemzetének búcsút int.
Még szól a tücsök sárguló gyepen
És vérbehanyatlott bokrok tövén, -
Hallgatja minden fűszál, falevél:
Csendország bánatos polgárai.

Még szól a tücsök, de már nem soká.
Az éjek hűvösödnek,
Fénybogár se marad
Mindszentekre a temető füvében.
Az országból csupán a címer,
Csendország címere: a csillagok.

Isten veled lantos-fejedelem!
Dalok királya, de már vége annak,
Elmúlott tőlem a királyság,
Ki tudja, hol lel a jövő tavasz?

Hollósy Tóth Klára - Búcsúzóul ... Szeptember vége





Hollósy Tóth Klára

Búcsúzóul…

Az erdő lombja vörösbe fordul,
gomolyfellegeken ragyog át a nap,
bevilágít mindent búcsúzóul,
simogató fények andalítanak.

A nyár volt hadai sorakoznak
az élethez nehéz őrségek állnak,
várnak, de változtatni nem tudnak,
mintha megadnák maguk a halálnak.

S míg örökbe fordul a pillanat
a Föld mereng a tengelyén forogva,
míg csitul a tájon a hunyó nap,
mi elfogadjuk, mi vagyunk a foglya.

Az örök rend, csend ölében pihen,
a szép varázslat illanó, eltűnő,
a lelket, mely testbe száll idelenn,
egyensúlyozni látszik az idő.
*
Szeptember vége

Színeket kever szeptember ecsetje,
ráül a tájra a csend puhasága,
sárgát, barnát kever a zöld színekbe,
s máris minden levél vörösessárga.

A napraforgó száraz és fekete,
megedzette az ősz ködös varázsa,
felhőket úsztat a mindenség keze,
fénytelen borong az ég nemsokára.

Már foszlik a nyárnak bűvös fátyla szét,
hiába látszott nem oly rég öröknek,
növeszti körmeit a vad őszi szél,
az óramutatók egyre pörögnek.