L. Horváth Zsuzsanna
Júliusi szösszenetek
l.
Széllel sóhajt a
csend
fénybe olvad fent és
lent,
s felragyog alkonyi
ezüstben
a horizonton átbukó
est.
ll.
Tó ragyog alkonyi
fényben,
szétteríti ezüstjét
az égen.
A víz fölött
csendsóhaj kél,
elringatja lágyan a
szél.
*
Júliusi utazás
Átölel mindent
smaragdzöld keret.
Szél ölén ringó sárga
virágok,
díszes kórógyertyái
az ökörfarknak
állnak sorfalat a
sínek két oldalán.
Gyorsuló vonat
ablakán át
követ e szédítő,
arany kavalkád.
Napraforgó-tábla
vidámját
címeres
kukoricadárdák váltják,
túl a learatott
búzatábla aranyán,
mit rozstábla érett
barnája követ.
*
Hársfa-illatú est
Hársfa-illatú leplét
lebbenti a júliusi
este,
kelő Hold hizlalja
képét
rózsás felhők mögül
lesve.
Feslő rózsákat
aranyoz az alkony,
lágy szellő pihen úgy
a vállamon,
mintha lelked
kószálna az estben,
hogy szívemben
emléket ébresszen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése