2016. február 29., hétfő

Szomorúfűz - Kikelet; - Márciusi varázslat



Szomorúfűz

Kikelet


Enyhén simogató szellő
Csicsergő, repdeső madarak
Guruló, aranyló napsugarak


A természet öléből nő a
viruló, zendülő Kikelet:
Szeretve szeretni, amennyire csak lehet!...

*

Márciusi varázslat



Március elejétől már mindannyian azt érezzük, hogy közeledik a tavasz. Február végén, március elején megjelenik a tavasz első hírnöke: a hóvirág. Havon, jégen tör át, hogy elhozza saját tavaszát. Úttörő, hódító kedves kis virág  – a kietlenségben.

A ködfoszlányok széthullnak, a szél rezgeti az ágakat, közöttük kis tavasztündérek szárnyalnak.

Előbújik a földből, sarjad a zsenge, friss élet. Megjelennek a sáfrányok, a hunyorok. Kitárulkozik a Föld. Duzzadnak a vesszők, a gallyakon a rügyek, sodródó levélkék simulnak. Ragyogó kék selyemtakaró az égbolt, zöldellnek a bokrok, a fűben virítanak a kedves kis tavaszi virágok. Nárciszok, jácintok illata száll.

A fűz barkái selymesen bújnak, nyílnak meg az ágakon, aranyhajat növesztve. Szívják a nedveket, kifeszülnek a Nap sugarában, kibontakoznak. Rovarzümmögés, - szárnyra kelnek, röpdösnek az apró kis bogarak.

A márciusi Nap mosolyogva kandikál. Rügyfakasztó reménysugár, szívünket simogató fénysugár. A tavasz költözik a téltől elfáradt tagjainkba.

Megszólalnak a madarak, a rigók – füttyükkel vidáman köszöntve a tavasz eljövetelét, nászdalokat fuvolázva. A verebek éktelen lármája zeng, és megjelennek a turbékoló galambok. Színes álmokat rajzolnak a horizontra.

Kergetőznek a vidám, tavaszi felhők. A patakok, a tavak csillognak. Tele van a levegő a tavasz ébredő illatával.

A hegyek is életre kelnek, és az erdők is ünnepelnek. Az ember szívét simogatva, lelke mélyéig hatolva. A tavaszi napéjegyenlőségkor már minden mozog, él és virít. Igazán beköszönt a tavasz, mikor minden élet repesni kezd.

Tavaszi varázslatot terít ránk a természet, minden újra éled. Március – ölel a tavasz bennünket!

Kányádi Sándor - Március



Kányádi Sándor

Március 


Kinyílott az idő,
mint egy virág,
barkázik, rügyezik
a fűzfaág.


Kék ég alatt kék füst
tollászkodik,
bontja szárnyát föl a
sárga napig.


Sürögnek-forognak
szántóvetők.
Juhnyáj lepi be a
tetőt.


Pipe virág között
pipe tipeg.
Kacagják a
szőke vizek.

.kaktusz - Kikelet hava - Március



.kaktusz
Kikelet hava - Március

A sokáig várt hónap,
a „kikelet” hava,
azok közé a sellőhöz hasonlító
társai közé sorolható,
miknek más az eleje, és más a vége:
március kezdete még a tél,
de a folytatás az már a tavasz,
ha innen nézzük: még,
ha onnan figyeljük: már,
s ha márciusban hó esik is,
jogosan esik,
akkor is, ha itt-ott
már a tavasz virága nyílik…
mert ebben a hónapban
lehetséges minden,
a tél rúghat még nagyokat,
de az is előfordulhat,
hogy türelmetlen a tavasz:
nyílik az az apró, esendő,
de gyengeségét meghazudtoló virág,
kis csilingelő fejével,
ha kell, még a hó alól is
kíváncsian tekint ki a hóvirág …
márciusban semmi sem biztos,
eshet a hó is, lehet sok szép tavaszi nap is,
hol az egyik,
hol a másik győzedelmeskedik,
ma még hideg tél van,
holnapra megérkezik a tavasz,
de lehet, hogy a zimankó nem hagyja magát,
s harmadnapra ő veszi át az irányítást:
az ember pedig hol kigombol,
hol pedig nyakig húz kabátot,
egyedül, az az apró kis fehér virág,
ami jelzi biztosan,
legyen akár hosszú, hideg a tél,
vagy gyorsan érkező tavasz,
hogy a télnek vége hamar,
hogy a tavasz a kertek alatt itt jár.

2013. február 27.

Sík Sándor - Március



Sík Sándor
Március

Nézd: földben, szélben, erekben
Hogy lüktet a tavaszi láz!
A mélység ritmusa rebben,
Szíven, rügyön az furulyáz.
Friss szélben, bíboros érben
Megzendül a tártölű távol,
A lélek lobban a vérben,
És szállani, szállani vágyol.

Szökelleni, szállani vágyom
A szűz föld szíve felett,
Én, én a gyerek-rügy az ágon,
Én, én a kelő kikelet.
Mosolyomtól serken a pázsit,
És rezzen a tavalyi dudva
S búvó pici szarvacskáit
Félénken a napra kidugja.

Rám nyisson most, aki kóró,
Rám nézzen most, aki vak:
Énbennem az életszóró,
Ibolyáslehű tavaszi Nap.
Bontsátok mind meg a kelyhet
Szürcsölni a jó melegecskét,
Holtszirmú, télbeli lelkek,
Testvérek, árva rügyecskék.

Ligeti Éva - Márciusi köszöntő; - Tavasz, ha jő; - Tavaszi dal



Ligeti Éva

Márciusi köszöntő

Tavasz, ha jő

Settenkedik az enyhe szél,
ébredő fán rügyet fakaszt,
füledbe súg, halkan beszél,
ágra virágfüzért akaszt.

Dombokra hajló kerge fény,
incselkedik, s eléd szalad.
Tavasz, ha jő – suhanc remény,
könnyelmű vágy feléd halad
*
Tavaszi dal.

Március incseleg, eláraszt meleggel,
ragyogó mosollyal könnyelműn mit ígér.
zöldellő remény hajt, selyme térdemig ér,
arcomon nyújtózik aranyhajú reggel.

Kikelet kopogtat, kapuját kitárja,
messziről integet kökörcsin, s tulipán,
tavasz zenekara fülembe muzsikál,
pezsdítő hangjait már mindenki várja.


Szilágyi Domokos - Március; - Tavaszodik



Szilágyi Domokos
Március

A kóró aggkor messze még,
most március még a vidék,

zöldellget - bár kamaszfiús
gyávasággal csak - március,

hol kissé durván, kissé nyersen -
mintha a sok tavaszi versben

olvasta volna -; mert a költők
a sokezernyi évszak-öltőt

addig kínozták, hogy nem is
volna csoda, ha elhiszik:

hogy óh, helyettesíthetik
a természetet! Jaj nekik.

A kóró aggkor messze még,
most március még a vidék,

és most örülni illenék.
*
Tavaszodik

1
Zöld fenyves közepében
fújja a szél a havat,
szánkó porzik a hóban,
csillagos égre kacag,
surrog a fák puha lombja,
széncinegék raja száll
nézni a messzi vidéken:
a tavasz jön-e már, jön-e már?

2
Hosszú éjjel, téli éjjel
medve alszik medvénével,
ám ha kívül tavasz locsog,
elősirülnek a bocsok;
szembogaruk közepén
vígan bokázik a fény,
a nap rájuk kancsalít,
villogatja mancsait,
s délután már oly merészek:
meglopják a darázsfészket.

3
Illan a, tűnik a hó,
alvad a, reccsen a jég,
itt is, amott is a friss
fű ki-kidugja fejét,
bomlik a, pattan a rügy,
égre sivít föl a fütty,
fák közt surran a szél,
s a mély-kék ég üvegén
fecskecsapat csivitél.

Szécsi Margit - Szép Március



Szécsi Margit

Szép Március

Szép Március, szeles, fényes,
sűrű ibolya-fejékes.
Olvad szívemből a bánat,
kitűzhetem öreg kokárdámat.

Szép Március, szeles, fényes,
sűrű ibolya-fejékes.
Csontomat vizeid mossák,
ragyogj nekem, örök világosság!

Wass Albert - Márciusi ballada



Wass Albert
Márciusi ballada


Fenyők fekete lombján
már gyantaillat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat…
rég nem dalolt már senki.
Dalát a fenyves-erdő
kacagva visszacsengi.

A nyirkos erdő mélyén
ébredni kezd az élet.
Az éledő rügyek közt
széncinke-had mesélget.
Rigók halk füttye szólít
a csöndes esti lesre,
s halk nyár-illúzióval
köszönt a szürke este:

…Lágy csendű lombok alján
pásztortűz fénye éget…
A tölgy-erdők susognak
csodálatos meséket…
Leszáll a tarka álom…
s míg csöndesen elalszol:
fejed felett a fákon
csengő poszáta-dal szól…

Fenyők fekete lombján
már gyanta-illat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat…
rég nem dalolt már senki…
dalát a fenyves-erdő
kacagva visszacsengi.

Sárhelyi Erika - Március; - Ébredések; - Nárciszok



Sárhelyi Erika
Március


Ébredések

Alig-rügyeit magára zárta a kikelet
- fenyegető kis öklök százezer ághegyen -,
toporzékol odabent a várás, a "nem lehet",
szirmaira hullik a rózsa vérű türelem.

S mikor e megtorpant tavaszban kinyílik a Nap,
elmosolyodnak az ázott ballonkabátok.
Tél gyötörte arcokba a fény jókedvet harap,
s e fényben lassan én is magamra találok.
*
Nárciszok

Ha nevetsz,
olyankor bennem kitavaszodik.
Hisz’ úgy szeretem ezt a szarkalábat itt,
és ezt a szétfutó ráncot is,
közvetlenül az orrnyerged felett…
Ha nevetsz,
felőlem tél vagy akár ősz lehet,
szárba szökken földre simult,
láng-palánta kedvem.
Igen, a nevetésedet szeretem.
Attól mindig
kinyílnak bennem
a nárciszok.

Márai Sándor - Március



Márai Sándor
Március


Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázolunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégbõl érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdõvel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.
Ezt éneklem: üdvözöllek, Március! Idõbe telik, amíg az ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fûtünk, de már felöltjük délelõtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövõdmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene.
Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét elõtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzetemnek, nem hívom fel, nem próbálom meg, belenyugszom. Közben történt valami. A külsõ világban még nincs nyoma. A természet, titkos mûhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait. A díszletek még téliek. Csak a fény más, mely a kopott díszletekre hull. Szemem dörzsölöm, dideregve nézek körül, boldogan ásítok, ezt gondolom: Isten neki, még egyszer!
Csak színe van és illata. Ez még nem a virágok parfümje, nem is az a meleg, állati földszag, amely néhány hét múlva, nedves erjedéssel, fehér és bódító gõzökkel fejfájást okoz és õrültségekre késztet. Kis, üde illat ez, olyan, mintha szellõztetnének. Szimatolva járok, meggyfabottal. A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még. De már ilyesmit gondolok: "Talpra, magyar!" Egyáltalán, márciusban mindig Petõfit olvasom, néha hangosan is.
Dideregve és kíváncsian ülünk a fényben, az égre nézünk. Nem várunk semmi különösen jót. De örülünk, hogy kezdik.

- Négy évszak –

Március - Tavaszelő



Március - Böjtmás hava
Tavaszelő - Kikelet hava - Bölénytor (Fák) hava

Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi - napéjegyenlőségi - évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. "télkiverés", "télkihordás"), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna "anyát". Anna Perenna ünnepe később amolyan "marciális" jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.
*
Népi megfigyelések
- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz
Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását. A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Kikelet havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Bölénytor (Fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között).
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a március hónapba:
Halak (február 19.-március 20.) és


Kos (március 21.-április 19.).
Március folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Vízöntő csillagjegyből a Halak csillagképbe lép.
A március minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év novembere, szabályos években pedig mint a február.
*
Népi mondóka

Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz.
*
Jeles napok márciusban
1.- Albin napja

Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk
*
4.- Kázmér napja

Kázmér napját környékünkön patkányűző napként tartják számon.
Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.
*
9.- Franciska napja

Franciska napja időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
*
12.- Gergely napja

Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt. Gergely az iskolák pártfogója volt.
Ezen a napon tartották a Gergely-járást, melynek eredete a középkorra tehető. Tanulásuk anyagi alapjait próbálták megteremteni kéregetéssel a szegény diákok.
Az adománykérő énekek a deákos nyelvezetet próbálták utánozni.
„Adjatok szalonnát,
omne dignum leverendum laude.”
E naphoz egyébként időjóslás is kapcsolódott. Azt mondták, hogy ezen a napon még előfordulhat, hogy: "Megrázza szakállát Gergely", vagyis eshet még a hó. Ebből pedig következtettek a termésre: "Ha Gergely megrázza szakállát, akkor jó lesz a termés."
*
15.- Nemzeti ünnep

Az ezen a napon gyújtott ünnepi tűz, a „szabadsági tűz”. Régi szokások szerint e nap estéjén néhányan összejöttek, szomszédok az udvaron és körülülve Kossuth nótákat énekeltek és idézgették az 1848 – 49-es eseményeket.
*
18.-19.-20 – Sándor, József, Benedek napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. Ezen a napon várták a messzi útról visszatérő gólyákat is, és ha piszkos volt a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre következtettek. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
*
24.- Gábor napja

Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket.
*
25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani.

Kert – március

A hó elolvadását követően gereblyézzük össze a lehullott lombot ágdarabokat. A gyepet gereblyézzük át többször, hogy szellőztessük, eltávolítsuk az elszáradt fűszálakat. Szakszerű (gyeplazító géppel végzett) gyeplazítás is ajánlott.
A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben.
 Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül.
Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak.
A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.
Már nyílnak a kora tavasz virágai: az erdőszéleken a sárga téltemető, az utak mellett az ugyancsak citromsárga martilapu, a bokrok tövében, a korhadó avar alól kifehérlik a hóvirág harangja (amelyet mostanában oly gyakran összetévesztenek a tőzikével) és szerénykedik a fű között az illatos ibolya apró virága is. Megcsodálom ilyenkor a mogyoróbokor kinyílott és rengeteg, sárga virágport szétszóró barkáit, a sombokor virágcsomóit és az aranyvessző (Forsithia) tengernyi virágát.
Márciusban kezdje meg előkészíteni gyepét a következő kerti szezonra.
Szép tavaszt kívánunk Mindannyiótoknak!

Szeretettel köszöntjük e hónap
névnaposait,
szülötteit,
ünnepeltjeit!
Sok boldogságot kívánunk!

Hollósy Tóth Klára - Márciusi trillák; - Március kékarany éke; - Márciusi hó




Hollósy Tóth Klára
 Márciusi trillák

A játékos szellő felhőket űzve
tar fák közt zengi fuvoladalát.
lebeg a lég, célt maga elé tűzve,
nagy erővel pásztázza sugarát.

Libeg ide-oda, árnyat űz tova
a Nyár-futár, az elragadtatás,
éledő létet teremt mindenhova,
a felderengő hajnalhasadás.

A vígan örvénylő, lágy tavaszcsoda
lenge kékarany szoknyája lebben,
az erdő madárcsicsergő szálloda,
ébredezik áhítatos csendben.

Játszi fények trilladala röppen,
az újuló lét ereje töretlen.
*
Március kékarany éke

A hegyek holdfénytől fehérlenek,
ásít a föld, kibújt a hó alól,
a távolok mélyebben kéklenek,
ércesebb harangok hangja szól.
Rétek, mezők öblösebben zengnek,
tisztulnak a tél homálysátrai,
halványzöld levelek lengedeznek,
mint szálló ködök áramlásai.

Oldják az ormok köpenyfehérjét
ébredező, langymeleg illatok,
tengerhullámok rejtelmes kékjét
a tóra néző, játszi csillagok.
Ébredeznek kékszürke íriszek,
ahogy a fények kékarany éke,
lázasodnak naphevített kövek,
lobog a lét lobot vetett vére.
*
Márciusi hó

Orkán a sziklán?
Reccsen a villám,
ablakom becsukom szaporán.
Fülsiketítve
dörren a kedve,
vihar jön március idusán?

Kifeslett barkák,
sietős, balgák,
mért e rohanás? A tél menekül!
Űzi a szélvész.,
kezében érckés,
rohangál már türelmetlenül.

Űzi a havat,
őrzi a vadat,
az erdő féltve szomorúan.
Könnyeltelt szeme
sírva-keresve
meleget akar iszonyúan.