György Viktória Klára
/Taygeta/
Sejtelmes éj …
Szivárvány udvara van
a Holdnak,
tisztán, fényesen ragyog!
A fürkésző alkonyatban,
látni a végtelen apró könnyeit,
mint megannyi szikrázó csillagot.
A csönd párnáján
csendes szelídséggel
holdsugár fénye száll,
sokszínű árnyat fest
az éj vizén,
szendereg az ég taván,
majd búcsút sóhajt
e múlandó varázs,
s ködbe vész egy új
nap tündöklő hajnalán.
tisztán, fényesen ragyog!
A fürkésző alkonyatban,
látni a végtelen apró könnyeit,
mint megannyi szikrázó csillagot.
A csönd párnáján
csendes szelídséggel
holdsugár fénye száll,
sokszínű árnyat fest
az éj vizén,
szendereg az ég taván,
majd búcsút sóhajt
e múlandó varázs,
s ködbe vész egy új
nap tündöklő hajnalán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése