2017. december 31., vasárnap

Szomorúfűz - Zordon január; - Boldog Újévet



Szomorúfűz
Zordon január

Január van. Deres, csípős, zord a tél. Hideg, - maró a levegő. Ólomszürke takaróba bújt a nap. Szürke az égbolt, a fény sem látható. Búsak a kopasz fák, zörgő ágaik sírnak, dideregnek a fagyos télben. Ködös, párás, dérlepte a táj, a fű, a bokrok, a kövek. Madárdal régen nem hallható. Ha a Napocska mégis kidugja sugárszálait takarója alól, a fenyőóriás tűlevelein átbök a fény.

Ülök a meleg szobában és kukucskálok ki az ablakon, gyönyörködöm a havazásban. Először  bátortalanul hullnak a hópelyhek, mintha félnének, hogy megütik magukat, majd egyre intenzívebben, egyre sűrűbben, nagy pelyhekben. A kedvenc hóesésem.

Halk zene szárnyal mögöttem – a kinti hangulathoz illően. Jólesően melengeti lelkemet és átjárja didergő testemet a forró tea, amely a szeretet-bögrémből száll illatozóan, és a napfényt hozza el számomra. A legkellemesebb dolog – a meleg szobából figyelni a kinti világot és élvezni a meleget és a lágy, andalító zene hangját. Elmerülni benne és álmodozni.
Ködvirágok borítják a kertet a szállongó hópihe-szirmoktól. Hópamacsok takarják a fák dérlepte, csörgő ágait, - hóbundától terhesen hajolnak mélyre a tuja lombjai.
Körötte a föld porcukorként felszórva a friss pelyhekkel. Apró pillangóként táncolnak a pihék a szélben, hideg apró csókocskákat nyomnak az arcokra, cseppé válva

Nézem a szürke felhőbe burkolózott világot, csak körvonalak rajzolódnak ki elmosódottan, homályosan.

Korán alkonyodik. Zimankósak az estek, de a nappalok is vacogtatóak.  Az éjszakában az ezüst Hold is dérlepte, - apró jégvirágokat ringat a szél.

Tavaszt vár, enyhülést – a természet, hogy újra rügyet hozva lombkoronát növesszenek, mindannyiunk örömére. S újra  zöldelljenek a fák, virágozzék a lélek!
 *

Boldog Újévet

Legyen az új év
boldogságod éve,
Legyen az új év
egészséges éved,
Legyen az új év
a  szeretet éve,
Legyen az új év
minden szépnek éve

Teljesüljön minden kívánságod,
Boldog, békés újévet kívánok!
 



Január



Január


„Január január.
Nyílik a hóvirág.
Napsugár szárítgat,
ázott földet s tar fát.


Fehér hótakaró
olvadó jégcsapok
karácsonyi fények
decemberi emlékek.


Farsang ha jön dobbal
hangos zeneszóval
elűzi a telet
jöhet a kikelet.”


.kaktusz - Január - a reményteli ...



.kaktusz
Január – a reményteli …

Tudod arra gondoltam,
mikor elérkezik januárhoz a vonat,
hiába, hogy az idő rideg, hiába,
hogy az év leghidegebb hónapja,
mégis szépíti az utat a tudat,
hogy a várakozás nem hiába,
a következő állomás közelit,
 tél után a tavasz következik,
a január ettől lesz szép,
hogy ott van a tél mellett,
közvetlen,
ott a várva várt ragyogó jó idő…
és még sokféle várakozás van,
de akit várnak,
meg nem mindig érkezik,
mint a március, olyan biztosan,
sokszor, akit remegő szívvel várnak
távol van nagyon rég óta,
érkezéséről le is mondanak sokan,
de valakiben él a remény, visszajön,
neki megígérte,
minden ajtónyitásra felkapja a fejét,
talán éppen most, éppen ő érkezett,
az éltető remény még nem halt meg…
és van olyan várakozás is,
amikor nem ígért semmit a másik,
az idő vonata sem halad arra,
a pillanattal csak távolodik,
akit várnak,
tán nem is tud róla,
az ész azt mondja,
bolondság,
a szív… az sem remél,
de nagyon fáj, a csendben
szenved, nem bízva másban,
csak a csodában,
a január reményteli hónap,
hiszen a sebesen robogó vonat
következő állomása
a ragyogó,
telet felejtető tavasz.
 
2011. január 01.


Bella István - Ó-újévi vers; - Egy téleleji requiemhez



Bella István

Ó-újévi vers


Mert tudom, hogy tudod, szeretlek,
s tudod, hogy tudom, szeretsz,
már nem a csillagok közt kereslek,
de ott, ahol lehetsz,
konyhában, ágyban – nem holdfényparton
de ott, hol megjöhetsz,
mégis, egyetlen csodámnak tartom,
hogy szeretlek és szeretsz.
*
Egy téleleji requiemhez

Akkor már talán csak a maga szempillái
őrizték még e-földi álmát,

Ő már – bánattal betöltve az alkonyodó
kertet – távolodóban hangolta át színeit,

mint egy láthatatlan vadállatét,
a leggyöngédebbét,
megderesedtek szempillái
még egyszer nézvén arra a rétre,

ez – a maga-bánata-kert már más

s én egy messzi sírra
nevesincs virágot,
frisset

hordok versem emlékező szavaival.

Lázár Horváth Zsuzsanna - Havas hétvége; - Gyöngyöző; - Januári tavasz



Lázár H. Zsuzsanna
Havas hétvége

Csendesen pihézve hullt a hó
a reggel szürke köntösére,
felöltöztetve minden fakót
ezüstös, csillogó csipkébe.
Tél simult puhán az ágakra,
palástként borult januárra.
Majd selyem-csipkés égi leplét
esőre váltja az ólmos ég,
nincs más szín, csak fekete-fehér,
hólepte fákon nem villan fény.
De a felhőkárpit szétszakad
s résein kikandikál a Nap.
Minden fa lesz majd újra kopár,
ha leolvad a fehér palást
és tavasz-váró virágokon
siklik a fény, mint szán a havon.
*
Gyöngyöző

Gyöngyöket hullat január
apró ékköveit a Télnek,
csipkével borít tereket, kopár
ágakra fehér nyakláncot vet.

Dúlt felhő-király
nyargal szélnek hátán,
átsuhan felettünk
sötét paripáján.

Lobogó palástját
nem szegi szivárvány,
tépett bársony alatt
fázva lapul a Nap.
*
Januári tavasz

Tavaszi szél szalad a fák között s kacag,
ringó hóvirág-harangokat simogat.

Tréfás, farsangoló jókedvvel énekel
bohó nótát s százszorszépekkel táncra kel.

Tudja, nem sokáig maradhat ily vidám,
a csalfa tavaszra telet hoz Január.


Tőkés István - Január (részlet)



Tőkés István

Hétköznapok – Ünnepnapok  - Január

(részlet)



Az egyházi év következő hónapja, mely ugyancsak a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik: Január (Vízöntő hava). „Januáriusnak hívták… a régi rómaiak… Jánosról, aki volt Itáliának első királya,… s mivel a nap is e tájban tér meg az égnek abroncsán, és hosszabbodik, s a világosság nevelkedik, a setétseg pedig kisebbedik… A keresztyének Boldogasszony havának nevezték, mert a pogányoknál ez a hónap volt szentelve Juno istenasszonynak, akit ők tartottak a házasság vagy lakodalmazás patrónájának… A keresztyének inkább akarták, hogy Juno helyett a boldogságos Szűz forogjon emlékezetben… A pogányoknak innepeiket lassan–lassan a keresztyének ünnepeikké kellett változtatni,… keresztyéni módra és jó végre.”

Tóth János /Janus/ - B-Ú.É.K.!; - Tükrök 1.



Tóth János /Janus/

B. Ú. É. K!


Csendet kívánok, ringó nyugalmat
melyben a lélek gond nélkül alhat,
nem kell gazdagság, ahhoz nem értek,
minek is a pénz, minek temérdek,
hisz a boldogság semmibe nézi,
ölelés kell, csók, ő ebben méri.


Mosolyt kívánok, nevetést, derűt,
esőt, szivárványt, napot, gyönyörűt,
rigó füttyöket, szép tücsök zenét,
színes levelek porladó neszét,
meggyógyult Földet, megtalált Istent,
örökös békét, odafönt és lent!


Hömpölygő folyót száraz mederbe,
szorító fagyot a gleccserekbe,
nyüzsgő életet kihalt tanyákra,
megszokott rendet a nagyvilágra
kívánok csendben újév hajnalán,
legyen ez a vers, kérő szép imám!

*

Tükrök 1.



A szerelem s a halál szívembe hódítani jár,
egyik fekete hajába rózsát tűz a nyár,
szemében szivárvány ül barna bársony ágyon,
s ha tekintete csillan, leheverni vágyom,
liget lágy füvére, hol pacsirta röppen,
átölelni testét, hogy csorduljon a könnyem.
A másik tenyerében jégvirágok nyílnak,
benne az elmúlás csendjei csalogatnak, hívnak,
ígérnek szép álmot, mely az örökkel andalog,
hol cselló hangjain suttogó lebegő angyalok
ajkáról születnek gyönyörű dalok…
… A szerelem s a halál szívembe hódítani jár,
a január zord jegén lép hozzám a nyár,
hársfa illatú lehelete csábít,
de bújik a halál is suttogása ámít,
arcomhoz ér hideg puha ujja,
s bőrömre egy érzés a borzongást gurítja,
… végül a tanácstalanság asztalára csapok,
a szerelemre nézek s érzem belehalok.


Della Mária - BUÉK!!!; - Nyárról álmodok; - Szürke



Della Mária

B.U.É.K!!!


Mindjárt éjfél, számolod a percet,
az elmúlt évet visszafelé nézed.
Ne nézz hátra, mindig csak előre,
tudhatnád ismét tavasz jön a télre.
Egyik év vihart hoz, másik csendet,
öröm, vagy bánat az idő tovább megy.
Lehet nehéz, vagy könnyű az élet,
reményekkel telve várd az új évet!
Kívánok sok boldogságos percet,
szeretetben gazdag, békés Újévet!

*

Nyárról álmodok



Éles foga van a télnek,
lassan csontjaimat rágja.
Szép időt a múltban keresgélek,
emlékszem egy boldog januárra.

 
Odakint pihézett a hó,
násztáncot járt a szerelem.
A mólónál már befagyott a tó,
szíved párnáján felmelegedtem.


A mában a múlt lepereg,
életfilmemen mosolygok.
Bennem már az emlék is didereg,
hideg ágyamban nyárról álmodok.

*

Szürke



Szemem a Napot hiába kereste,
nem tudom vajon reggel van, vagy este.
Január sötét-szürke festéke,
ráömlött a budai hegyekre.


A tél fagyos keze nem fest színeset,
fehér országban szürke lett az élet
Hol van a Duna? Tegnap még ott volt,
a város helyén nagy koszos köd folt.


A házak kéménye füstöt lehel,
autók hátsója bűzt pöfékel.
Jöhetne tombolva az északi szél,
vigye el a szmogot, ragyogjon az ég.


Nagy Csaba /Gyémánt/ - Koccintok; - Pelyheket ejt



Nagy Csaba /Gyémánt/

Koccintok


A földtől a holdig,
élőktől holtakig
vernek gyökeret
most a gondolatok


Talán itt sem vagyok,
csak a poharak
csengéseit hallom,
ahogy az újév első
pillanataiban
a szebbekért koccintok


Én meg csak futkosok,
nyugton nemhagynak
az évek óta kőbe vésett
arany-feliratok


Nem megy le a korty sem,
amíg elmélyedve,
a földtől a holdig,
élőktől holtakig,
egy örök reményében
Rád nem gondolhatok

*

Pelyheket ejt



évvég kopog újra ki tudja hanyadik
szűköl az erdő
a völgyből idehallik
mint ölembe hull a zöld
s a forró nyarak után a fehéret öltő
virágok szirmain máris büszkén mosolyog a jég


pelyheket ejt e leszállt szürke alatt
a borongós nap
ilyenkor áll minden
fénytelen a táj
a patak inni nem kap csak én kérdem
élet élet
e bolondos őszben vajon te hogy éled
a rácsot vető hiány fájdalmain kivül
van-e rosszban részed




Hollósy Tóth Klára - Mit hozol nekünk?; - Hulltak a pelyhek



Hollósy Tóth Klára
Mit hozol nekünk?

Mit hozol nekünk megint újév?
Sorold a jót, rosszat! Hallgatom.
Bízik benned a nem szűnő remény,
mint koldus a luxusvonaton.
Ne adj nekünk már semmi rosszat,
így is sok a bánat, gyötrelem,
semmit ne adj, ha jót nem adhatsz,
ne vergődtess folyton, szüntelen!

Legyen életünk egyre csendesebb,
és értelme egyre- egyre több,
őrködj egy kicsit féltőn felette,
legyen az idő lassabb, mérhetőbb!
Nem törődik velünk, csak rohan,
míg sötét bánatot fest az égre,
kibékülhetne végre már velünk,
így halálra fárad a vágy reménye.

Maradhatna kicsit többet nálunk,
lehetne kedves, mint valaha volt,
lehetne barátunk, csendestársunk,
mint régen, mikor meséket dalolt!
Maradjon még szépen itt velünk
feledtesse el a sok kudarcot,
szólj neki, béküljön meg velünk,
vegye le rólunk a Krisztus-arcot!

*
Hulltak a pelyhek…

Gyönyörű, nagy pelyhekben hullt a hó,
szilánkokká tört fényszikrák remegtek
fenyőszagú békében, millió
mélázó zsarátja hűlő tereknek.

Sziporkázott a fehér, tiszta hó,
s csak ömlött egyre, egyre bőkezűbben,
a halott tájra lehullt takaró
fényszilánkjait szórta mind sűrűbben.

Zuhogott, mormogott, monoton, halkan,
szálldogált, sziszegett, akár a katlan,
a tájra ült, mint hófehér moha.

Hulltak a pelyhek egyre szakadatlan,
megdermedve várt fagycsendbe takartan,
a kristálycukorrá vált fák sora.


Jankovics Marcell - Január (részlet)



Jankovics Marcell
Jelkép-kalendárium - Ianus

(részlet)
Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt – a földművelés planetáris urának, Szaturnusznak a hatalma alá eső Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet.
Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.


Január - Boldogasszony hava - Télhó



Január - Boldogasszony hava
Télhó - Fergeteg hava - Medvetor hava


Római hagyomány szerint a hónapoknak - márciustól decemberig - a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt a Kr.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven - 11. és 12. hónapként. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak - Kr. e. 153-tól - január 1-jén kezdték az évet. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is.
A januári hónap javában a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
*
A hívők újévkor kalácsot tettek Ianus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. A meteorológusok Télhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Fergeteg havának nevezik, a régi magyar (katolikus) neve Boldogasszony hava, eleink pedig (az Avisura szerint) Medvetor havának nevezték januárt. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:
Bak (december 22. – január 20.) és
 
Vízöntő (január 21. – február 19.).
Január folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép.
Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.
Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.
*
Népi mondóka

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.
 *
Népi megfigyelések

- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár
*


1. Újév.
Az évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonosz űző ünnep. Az egész napot vidámság, evés-ivás jellemzi, és természetesen elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok.
Se szeri, se száma az újévre vonatkozó különféle időjóslásoknak. Ízelítőül egy olyat idézünk, ami gyakran beválik: ha nincs fagy januárban, meghozza azt majd a március és az április. Sok jóslás fűződik az "első"-höz: az első újévi látogató lesz a leány férje, amivel először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni stb.
*
6. Vízkereszt, háromkirályok.
A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a Farsang. Ezen a napon utoljára gyújtják meg a gyertyákat a karácsonyfán, majd lebontják a fát.
Sok helyen Vízkereszt napján tartják a Csillagozást, vagy a Háromkirályok járását, a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásának emlékére.
Megszentelik a házakat vízzel és sóval (gonosz űző szerek), és krétával a szemöldökfára írják a G. M. B.-t (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).
*
18. Piroska
18. Piroska. "Negyvenes nap", azt jelenti, hogy ennek a napnak az időjárása egyezni fog az egy vagy két holdváltozásra bekövetkező időszak hőmérsékletével, csapadékmennyiségével. (tudományosan nem bizonyított).
*
20. Fábián és Sebestyén
20. Fábián és Sebestyén. A két vértanú ünnepe az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Fábián a pestisesek, Sebestyén a nyilasok, puskások, védőszentje.
*
22. Vince
22. Vince "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" Olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani. Vince a szőlősgazdák egyik védőszentje.
*
25. Pál
25. Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".
*
Kert – január

A január a leghidegebb téli hónap. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb, hiszen csillogó, fehér hó borít erdőt, mezőt. A puha hó betakarja a növényeket, a földet, így megóvja a magvakat a kemény fagyoktól. A tiszta hideg időben gyönyörűen ragyognak a sötét januári égbolton a csillagok.
A növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.
Gyógy- és fűszernövények.
A gyógynövények nem csak az egészséget védik, hanem a zöldséges- és virágos kertekben is segítői a növényeknek, virágoknak. A fűszernövényekkel jól „elbolondíthatjuk” ételeinket.
Zöldségtermesztés.
Ebben a téli hónapban megtervezhetjük, mit hová fogunk ültetni a kertünkben. Ügyelve a vetésforgóra – ez a legjobb gyomirtó. Ha enyhe az idő, elvethetjük a zöldborsót, sárgarépát, petrezselymet, dughagymát, salátát.
A télire eltett zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen át kell válogatni, a rosszakat kiszedni.
Palántakészítéshez biotermesztésben nem használhatunk csávázott vetőmagot. A csávázást mi is elvégezhetjük kamillateával, 20 perces áztatás után vászonzacskóban megszárítjuk a magot, majd 0,5 cm mélyen vetőládába elvetjük.
Szőlő-gyümölcs.
Fagymentes időben drótkefével és kaparóvassal tisztogassuk meg a fák törzsét, vastag ágait. Amit lekapartunk, égessük el, hiszen ez a kaparék tele van a kártevők lárváival, tojásaival.
*
Sok szeretettel köszöntjük e hónap
szülötteit,
névnaposait,
ünnepeltjeit.