Berze Tünde
Bársonyéj
Magamra öltelek
éjjelente,
mint az est égi
csillag-köntösét,
s hang nélkül halkan
sír bennem,
elveszett angyal
éneke.
Kifosztott lelkem kis
morzsái,
szelíd álomként porba
hullnak,
s bársony talpain
felém oson
az időcsomóba érő éj.
Lázas lüktetése
lassan elemészt,
s maradok örök láncra
vert rab,
pokol mélyén sötét
angyal martalék;
s szerelmem
hullócsillag hátára,
mint tüzes égi lovast
felültetem,
hagyom, hadd
vágtasson végtelen.
http://www.youtube.com/watch?v=V7676EC06oc
VálaszTörlés