Szomorúfűz: Gősi Vali

Gősi Vali

Sors-redők

Ha könnyek kövültek is néma lelkemen,

akár a hullámok alatt, lent, mélyen

a gyöngykagyló terem:

e fájdalomkövek már apró ékkövek.

S ahogy a tenger mélyén

haldokló csöpp homokszemek

mozdulnak újra élni, és apály után

a napmelegben a parton fénylenek,

könnyeim nyomán is

élet-gyöngyszemek élednek

a bánat-csiszolta sors-redők felett:

már örökkön fénylő kincsek, ékesek,

s hirdetnek szép szerelmet,

tisztát és fényeset,

üzennek reményt, és végtelen,

halált elűző, örök-szép életet.

Szomorúfűz