2015. december 1., kedd

Nagy Csaba /Gyémánt/ - Áldott legyen; - Merengő



Nagy Csaba /Gyémánt/

Áldott legyen

Ma reggel is tavaszt szedegettem.
A december-végi ölembe hullt nap
arany-sugarai köszöngetnek szépen.
Már réges-rég tél kellene legyen,
de odakint sincs, a szívemben meg éppen…

 
Áldott legyen a nap, mikor azt a fényt
legelőször láttam pici szemeidben.

 *

Merengő

Idők óta mélyen elmerenget,
honnan ered a szép,
az akaratlan
bennünk
születő fájdalom,
a szabad érzetet álmodó vágy,
akár
a nappali
égen
az örökké kék,
s az olykor ingó remény,
a tovatűnő
egykori igéret,
s csak nézem
búsan,
könnyeimmel oldva
a decemberi tél
első jegén
táncoló fény
mazsolányi talpa alatt
felmosolygó vízcseppecskéket.

1 megjegyzés: