Egyed Emese - Igéző

Egyed Emese

Igéző

úgy szólanál mint őszi ingoványok
között a hold lírája szólanál
szétperegne a fény titkolt magányod
szitakötőd fűzre holtágra jár

ében hajón közelget szép szavak közt
e néked szánt parányi hallgatás
ki sejti még mit örökölt ki megküzd
hová villant jelet a csöndparázs

külszíni fejtés üszkös sebe lüktet
őshonos pintyek füttyszava fakul
eltévedt csillagok öledbe gyűlnek
szakad a part a fenyveseken túl

lidérc remény hunyorog álmaimban
pár lobbanásnyi minden amit írtam
elnémulhat már garabonciásod
megszólalnak az őszi ingoványok.