Mirian - Élj!

Mirian

Élj!

Sötétben tapogatózva nem találsz
Nem lelhetsz rá arra virágra
Mely egykor benned élt, de mára
Nyirkos falak zárják el a fényt.
Eltévedt csukott szemek mögött
Úgy kavarog ott az árnyék
Keresve őt... tán rád talál még
A szerelem, bár erőtlen lép
Botladozva mohás emlékköveken
Mégsem adja fel, csak hidd el
E zord világban élhet a remény!
Csak nyisd résnyire hát
Lakattal zárt szíved kapuját.

Ma is ...

Vajon, nyomot hagy-e a madár
E tavaszon hullott-e tolla már…
Ejtett-e eléd magot… nyomot
Hol az idő sivár homok
Melyet szemedbe fúj a szél
Ma is… meg holnap is
Csak ne láss a hegyen túl
Hol a messzeség emléktakaró.
… csak azt ne lásd mire gondolok
Ma is… meg holnap is.