2013. január 16., szerda

Nosztromosz - Csendes szavak ...



Nosztromosz

Csendes szavak ...

Csendesen ejtek pár szót erről a napról.
Nincs miért hosszan merengeni, mert…

Ez a nap sem más mint a többi, egy dolgos, szürke hétköznap…
… és hiába éled a fény a fák fölött,
hiába kacsint rám a tavasz pajkos szeme,
hiába minden mosoly az arcon, minden ölelés
… ez a nap sem lesz más, csak egy újabb lépés a végtelen felé.
Egy újabb kihunyt év vége, lecsengő bús zenéje…
… ahol már nem jelent semmit, ez a sor ˝ egy évvel öregebb lettem.˝
S hogy változtam-e?
Igen… de félek, nem a jó irányba.
Újabb kapukat zártam be, új falakat emeltem,
és nem tudom lesz-e erőm majd kitörni… de miért is kéne?
Egyelőre jó idebenn, a torony szívében, és nem vágyom a fényre
csak a puha, ölelő… minden fájdalmat elnyelő sötétségre.
Nem kell más, csak a csend finom érintése…
… de elég, túl sok a szó!

Ez a nap sem más, mint a többi, csak egy újabb lépés a végtelen felé.
Egyedül…

1 megjegyzés: