Szijártó Péter - Évszakok

Szijártó Péter
Évszakok 

Mikor még szilvahangok szálltak a réten
Almák íze táncolt a szélben
Mikor barackok csöpögtek a fákról
Cseresznyéket loptam a szádról
Kicsit pirosat
Kicsit édeset
Egymás után ahogy jöttek
Összeszedtem egy egész befőttet

Aztán meleg lett mint egy kemencében
Kis cipókként ültünk a vörös fényben
S néztük amint a hegyek alatt
Megfürdött majd lement a Nap
Kicsit büszkén
Kicsit szomorún
Az alkonyok szívünkbe véstek
Ehhez hasonló zümmögő estéket

A levelek fölcsatolták az ejtőernyőjüket
És múltjukkal a sárba szökdöstek
Ahogy reggel tarka szőnyegen jöttem
Éreztem hogy egy esőcsepp jön mögöttem
Kicsit bolondul
Kicsit fáradtan
Csak a forró kakaót kérdezhettem hát
Hogy valahol még emlékszik e rád

A hó pedig végképp elfelejtett
Puhán lengett és mindent fehérre festett
Csak a hóemberkék sárgarépája
Gondolt vissza a napsütéses bálra
Kicsit keserűn
Kicsit vidáman
S míg szívem a paplan alatt járt
Az új év már az olvadásra várt.