Szilágyi Ferenc
Tél, vagy tavasz?
Zord a világ, emberek,
hű-hó-lében hempereg.
Faggyú fényű február,
a napsugár nagy kufár.
Kátyú, piszok, pocsolya,
morcos az ég mosolya.
Hol esik, hol havazik,
hej, sok van még tavaszig!
Fent a fényben volna jó,
szikrázna a porka hó.
Alant szállni szabadon,
tükörjegű tavakon.
Avagy napra vágyva kint,
ha már barka ága int.
A február egy betyár,
a tavasszal jegybe’ jár.
De ideje lepergő,
s lelécel a tekergő.
Márciusnak selyme zöld,
a hűtlenre nyelvet ölt!
hű-hó-lében hempereg.
Faggyú fényű február,
a napsugár nagy kufár.
Kátyú, piszok, pocsolya,
morcos az ég mosolya.
Hol esik, hol havazik,
hej, sok van még tavaszig!
Fent a fényben volna jó,
szikrázna a porka hó.
Alant szállni szabadon,
tükörjegű tavakon.
Avagy napra vágyva kint,
ha már barka ága int.
A február egy betyár,
a tavasszal jegybe’ jár.
De ideje lepergő,
s lelécel a tekergő.
Márciusnak selyme zöld,
a hűtlenre nyelvet ölt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése