Szomorúfűz
Az idő rohanásában
Őriz a szoba
Számvetést készítek
az eltelt időről.
Búcsút intettem a
nyárnak, köszöntöttem az őszt, majd lelkembe kúszott a tél.
Életem fényei és
árnyai között éltem, élek – emlékeimmel.
Élem mindennapjaimat,
- fájdalommal, kínokkal, örömben, bánatban.
Sodródó nappalaimban
, szárnyaló álmaimmal.
Élek – érzékenyen – a
világ minden mozzanatára.
Vissza-visszatekintek
a régmúltra, de tudom, az elmúlt pillanatokat visszahozni nem lehet.
Sok mindent
veszítettem, sok mindent elértem.
Jártam utamat –
életem lépcsőit koptatva – az idő rohanásában.
http://www.youtube.com/watch?v=bwtGKdgbS_Q
VálaszTörlés