2013. február 3., vasárnap

Szomorúfűz - Köréd fonja



Szomorúfűz

Köréd fonja

 Párák lengedeznek felettünk
monoton szürke most a tér
az alkony sem ragyog
az éjszaka is csak fájdalmat hoz
ülsz csendesen, szótlanul
arcodon forró könnycsepp gurul
lelked, az örökkévaló is
- magányosan szárnyaló
fénybogarakként otthonodban
egy-egy lámpa ontja világát,
szíved köré fonva az emlékeket,
átölelve, ringatva mint imádság
úgy érzed, belefúlsz bánatodba,
nincs már aki gondol rád
köréd fonja fojtó sálját
a lelkedet szorító szomorúság
árnyak osonnak az éjben
zavart álmok ölelésében...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése