Szilágyi Ferenc
/Hubart/
Neked adom
Kiterítem eléd szívem,
virágmintás abroszon,
régi önmagamhoz híven,
ami szép volt, elhozom.
Neked adom bús életem
válogatott gyöngyeit,
szép csodákra éhes szemem
jéggé dermedt könnyeit.
Válogasd majd ki belőle
mindazt ami érdekel,
de a hitványt egyelőre
hagyd meg nekem, ne dobd el!
Kihúzom én azzal is már
amennyi még hátra van,
majd elmegyek, hol a Hold vár -
könnyű szívvel, boldogan…
virágmintás abroszon,
régi önmagamhoz híven,
ami szép volt, elhozom.
Neked adom bús életem
válogatott gyöngyeit,
szép csodákra éhes szemem
jéggé dermedt könnyeit.
Válogasd majd ki belőle
mindazt ami érdekel,
de a hitványt egyelőre
hagyd meg nekem, ne dobd el!
Kihúzom én azzal is már
amennyi még hátra van,
majd elmegyek, hol a Hold vár -
könnyű szívvel, boldogan…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése