Seres Hajnalka
Egyedül a dombtetőn
Mint a halvány
csillag az égen
S a tűnő boldogság véget ér
Ott ülsz egyedül a dombtetőn
Szemeidben apró könnycseppek vannak...
Apró könnycseppek ezek
Melyek nem akarnak elmúlni
míg a kedvesség s segítség is fáj
Úgy érzed elenned fordult a világ...
Pedig nem így van, csak most így érzed
Egy apró jel, fény, kéz nyújtás
Ha ilyen kedvességgel találkozol
Kérlek fogadd el...
A szíved majd megenyhül
Csak hagyd, hogy segíthessenek.
Kérlek sose csüggedj
Hanem légy mindig boldog...
S a tűnő boldogság véget ér
Ott ülsz egyedül a dombtetőn
Szemeidben apró könnycseppek vannak...
Apró könnycseppek ezek
Melyek nem akarnak elmúlni
míg a kedvesség s segítség is fáj
Úgy érzed elenned fordult a világ...
Pedig nem így van, csak most így érzed
Egy apró jel, fény, kéz nyújtás
Ha ilyen kedvességgel találkozol
Kérlek fogadd el...
A szíved majd megenyhül
Csak hagyd, hogy segíthessenek.
Kérlek sose csüggedj
Hanem légy mindig boldog...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése