Szuhanics Albert
Gondolj rám!
Ha a Nap leszáll a hegy mögött,
Bíbor fénybe öltözött,
Alkony jár a fák között,
Átsuhan a kerteken a szél.
Ha rájuk néz a holdvilág,
Suttognak az almafák,
Suttogják, hogy gondolsz énreám.
Gondolj rám, gondolj, rám, gondolj rám!
Nincsen senki már velem,
Szólj hozzám, szólj hozzám, suttogjál,
S kedves hangod hozzám száll.
Ha a Nap leszáll a tengeren,
A kék habok mögött,
Vörös fénye megpihen
A hullámok között.
Ha rájuk néz a holdvilág,
Suttognak a parti fák,
Suttogják, hogy gondolsz énreám.
Gondolj rám, gondolj, rám, gondolj rám!
Nincsen senki már velem,
Szólj hozzám, szólj hozzám, suttogjál,
S kedves hangod hozzám száll.
Bíbor fénybe öltözött,
Alkony jár a fák között,
Átsuhan a kerteken a szél.
Ha rájuk néz a holdvilág,
Suttognak az almafák,
Suttogják, hogy gondolsz énreám.
Gondolj rám, gondolj, rám, gondolj rám!
Nincsen senki már velem,
Szólj hozzám, szólj hozzám, suttogjál,
S kedves hangod hozzám száll.
Ha a Nap leszáll a tengeren,
A kék habok mögött,
Vörös fénye megpihen
A hullámok között.
Ha rájuk néz a holdvilág,
Suttognak a parti fák,
Suttogják, hogy gondolsz énreám.
Gondolj rám, gondolj, rám, gondolj rám!
Nincsen senki már velem,
Szólj hozzám, szólj hozzám, suttogjál,
S kedves hangod hozzám száll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése