2013. november 8., péntek

Szomorúfűz - Szívemmel, lelkemmel ...



Szomorúfűz

Szívemmel, lelkemmel ...


Érnek a gyümölcsök a fákon, madarak dalolnak a lombok között
Vándormadarak búcsúkörüket szállják, csicseregnek, fütyörésznek, suhognak
Dallamként száll velük a lelkem, Rád gondolva – lehunyt szemmel
Szavakat keresek, amivel elmondhatom, hogy milyen az irántad érzett szeretetem
Lebegek, mint a gondolatok, mint az álmok az álmokban
Az álmokkal is lebegek – a világban, a titokzatosságban
Maradj csodámként, hogy boldog lehessek!
Maradj Fényem, égi lángom, csillagom, a napfény ragyogó győzelme,
fátyolos csoda, ég és föld világa, csöndes esti tájak, az égi vándorok titkainak története.
A felkelő Nap hajnali fátylai, a szivárványos hajnali fények
Fájó, ugyanakkor ragyogó emlékek, gondolatok
Síró szívünk, perzselő szavak, szomorúság és szépség - lelkem dallamai
Ezüstszikrás holdfény, vágyódó szívdobogás
Tiszta, ragyogó világom

1 megjegyzés: