Végh Sándor
Realitás és álom
Sínpár mely a végtelenben találkozik, vagy keresztezi egymást, váltókkal
teletűzdelve, melyet az élet más szereplői is kezelnek, haladva a következő
felé, mely odakényszerít, vagy épp ellenkezőleg, elirányít messzire, gondolhatnánk
örökre, de lehet látni a következő állomás utáni váltókat?, ugye nem, az
állomásfőnök kezében a döntés, a kényszerpálya sikolt a kanyarban, akár le is
ugorhatsz róla, ám haladásod attól kezdve lehetetlen, sőt sérülhetsz is, hát
nosza újra előre azon a fényes szalagon, s a váltókezelők himnuszát zengve,
imádat mormolva reméled, kezük újra lendül, csattan, vált, s előtted az új
irány!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése