2014. február 14., péntek

Jóni Barna - Szerelem - Szerelemfestő ...



Jóni Barna

Szerelem …


Mint selyemfonat vadrózsatövisekbe
úgy kapaszkodik vágyam, emlékedbe...
S e látomás, pengeéles:
Csillag vagy a valóságom színes színpadán…
Ez az érzés, el nem párolog sohasem.
Már benned szépül, s épül tovább.
A lelkem nem lázad. Csak érted ébredő álmaim
hullnak szelíd békében eléd, majd elcsendesülnek,
mint utcák mélyén az éjjeli nyugalom.
Ében hajadról álmodom friss-színekkel
festett burjánzóan felhős hajnalon...

¤

Szerelemfestő …



Ó,mily halovány, égszínű fátyol a lepled!
Bár felejthetném azt mikor épp levetted!
Mint friss eper, olvadt el ajkamon csókod íze
Kósza érzés támadt... rám zuhant, gömbbe zárt tüzed...
Lennék gyáva talán? Én balga, páratlan, pártában halandó.
Csak fess engem hozzád majd szív-ecset sors jelekkel...
Láss mint szerelmest, ki vágtató folyóként ömlik eléd.
Térdre-lehull, majd felszáll mint pára,
és könnyként szökik két szemedbe...
Remény, dal, szerelem, vagy meddő lélekgyötrés?
-Nincs felette hatalmam,foglyul ejt ez az érzés...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése