Kun Magdolna
Szeretetgondolatok
...
Ha a nyár ruhában
járna
és virágkalapot
hordana a fején
én kölcsön kérném
télire,
hogy ne fázhasson
többé,
sem a kéregető
koldus,
sem a hajléktalan
szegény.
A kalap virágait
elültetném
egy kicsiny
varázskertbe,
s ott szeretetet
nyílna
halvány szirom teste,
melynek illatától
boldog lenne
sok boldogtalan
ember,
ki gondterhelt fejjel
fekszik
minden egyes este
Ha nyár volnék,
megkérném a telet,
friss hóval öleljen
át
minden falevelet,
mert a falevél is
olyan,
mint a kinn didergő
ember,
kinek jég-párás szeme
sok száz könnyet
nyelt el,
hogy eltitkolja azt,
mily nehéz a sorsa…
De bármennyi gond is
ül még átkot rajta,
büszke szíve egyre,
egyre csak azt
hajtja,
ne kell félni attól,
kinek gonosszá vált
lelke,
hisz mindig az, fog
győzni
ki a jóság
sorskegyeltje
http://youtu.be/R98BjmPI_5M
VálaszTörlés