2014. november 14., péntek

Hanyecz István - Tékozló világ



Hanyecz István

Tékozló világ


a jóságos természet felbőszült

érthetetlen módon pusztított s tarolt

megunt dolgai itt hevernek lábam előtt

ezrek holtan sorban ártatlanul

már az örök birodalomban

megtépett árbócot vad szél korbácsol

lógatom karom tétlenül

s kitárom az égnek egyedül

s kérdezem mitévö legyek most

a tékozló világ s a múltja sír

ott hever az emberiség

megingott a biztos talaj

keresem a jót

keresem a szépet

az újra megfoghatót

az ismeretlen gyermekfotót

Isten házában meggyötört emberek

szemükben gyertyaláng  visszapislog

szívükben kétség lett az Úr

mormolom csendben imámat

adj békét megnyugvást szívemnek

s közben örülnék ha kezemet

megérintené elveszett embertársam

halkan folytatom nyújtsd a kezed

küzdjünk együtt értük és

egy szebb jövőért

1 megjegyzés: