Hollósy Tóth Klára
Március
Március
Gyönyörű bimbók, idekinn
várnak
halk szavú fények,
lágy testű árnyak!
Útja indul az
örömnek, a vágynak,
emelkedő földrögöm,
kiáltsad!
A fák, bokrok még
csak alvó vázak,
Isten ölében
szunnyadnak lágyan,
a bogarak mélyen a
föld alatt,
megújuló életekre
várnak.
Ki öröktől ura a
világnak,
életet csal, ébreszti
a földet,
ezerszínű, szép
szirmú virággal.
a lét óhajai
teljesülnek…
Tavaszodik halk,
templomi csendben,
ébred az élet,
habzsolja a fényt,
issza minden az
élet-meleget,
hóvirág bújik, hozza
a reményt.
Még avar-köntössel
takarózik
de már mosolyog
körötte minden,
vágy születik, s
egyre fokozódik,
Isten előtt
lehetetlen nincsen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése