Március - Böjtmás hava
Tavaszelő - Kikelet hava - Bölénytor (Fák) hava
Az
elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava.
Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban
elterjedt tavaszi - napéjegyenlőségi - évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a
tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették
ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. "télkiverés",
"télkihordás"), és másnap köszöntötték az év megújulásának
istennőjét, Perenna "anyát". Anna Perenna ünnepe később
amolyan "marciális" jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.
A földművesek
számára a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a
szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a
répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai
krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a
szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a
méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.
Népi
megfigyelések:
- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz
Régi magyar neve Böjtmás hava, mert
március a böjt második hónapja. Tavaszelőnek is hívják. A székely naptár
szerint ez a Kikelet hava. Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, március
21-én kezdődik a csillagászati tavasz. A Nap a Kos jegyébe lép és beáll a
tavaszi napéjegyenlőség.
*
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a március hónapba:
Halak (február
19.-március 20.) és
Kos (március
21.-április 19.).
Március folyamán a
Nap az állatöv csillagképei közül a Vízöntő csillagjegyből a Halak csillagképbe
lép.
A március minden
évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év novembere, szabályos
években pedig mint a február.
*
Népi
mondóka
Gergely-napi
szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
*
Mit
jövendöl a 100 éves naptár?
Amilyen
időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt,
március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek
termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső
következik. Sűrű köd égiháborút hoz.
Jeles napok
márciusban
4 - Kázmér napja
patkányűző napként tartják
számon.
*
9 - Franciska napja
Franciska napja
időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen
időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
*
10 - 40 vértanú napja
Időjárásmutató nap.
Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap
időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert „ha
fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.
*
12 - Gergely napja
A csillagászati
télutó sokszor bevált határnapja volt március 12-e, a 604-ben elhunyt Nagy
Szent Gergely pápa "égi születésnapjának", azaz halálának
emlékünnepe. Ahogy a máig népszerű csíziós versike is mondja: "Gergely
napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó." Való igaz, hogy
ekkor még, az erőteljesebb fölmelegedést megelőzően, Gergely, a rossz ember
könnyedén megrázhatja hószakállát, de ezt már nem vették zokon a Benedekben
bizakodó szántóvetők.
*
*
18 – Sándor, -
József, - Benedek napja
Végre megjött Sándor,
az első meleghozó nap. A népi tapasztalt Sándor, József és a hivatalos
tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg:
„Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”
Most már sok helyen
kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos
méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres
kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is várják vissza.
Most van a tavaszi
napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete.
*
24 - Gábor napja
Vetni kell a káposztát
és a káposztaféléket
*
25 - Gyümölcsoltó
boldogasszony
Gyümölcsoltó - fecskehajtó boldogasszony napja
Régi hagyomány
szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén
(február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor
került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A
Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni, mert
vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha
megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal nevezik e
napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink
lakóit.
Kerti kalendárium – március
Március a
tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja.
Első tavaszi
hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami
elősegíti a tél maradványainak a felszámolását.
Március hazánk
éghajlati viszonyai miatt a tavasz első, bár gyakran sajnos még hűvös,
csapadékos hónapja. A paraszti életben mégis a mezőgazdasági munkálatok
kezdetének ideje. Számos az időjáráshoz kapcsolódó megfigyelés és jóslás
kötődik ehhez a hónaphoz.
Ugyanakkor március a húsvéti 40 napos nagyböjt hónapja is, ilyenkor tilos a vigalom, a lakodalom, a húsos ételek fogyasztása.
Ugyanakkor március a húsvéti 40 napos nagyböjt hónapja is, ilyenkor tilos a vigalom, a lakodalom, a húsos ételek fogyasztása.
*
A földművesek számára
a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a
gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a
palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe
kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a
kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a
méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.
A tavaszelő még változékony
időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik: „március, ha nedves, gazdának
nem kedvez”; „valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az
esztendőben”; „ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”; „fú és havaz,
úgy lesz tavasz”; „tavaszbúza ravasz búza”; „ha január meleg volt, március
hideg”; „száraz március szép májust jövendöl”; „ha márciusban ugrándoznak,
láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek”; „ha dörög
Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz”; „amilyen időjárás van
március 9. körül, olyan marad egész hónapban”; „éjnapegyenkori szélvészek termékeny
esztendőre mutatnak”; „ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik”;
A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: „ha ezen a napon
fagy, negyven napig el nem hagy”.
Sok szeretettel köszöntjük a hónap
szülötteit,
névnaposait, ünnepeltjeit.
Sok boldogságot kívánunk!
https://m.youtube.com/watch?v=fhH9NUFJnAo
VálaszTörlés