2015. április 8., szerda

György Viktória Klára - Remény ...



György Viktória Klára

Remény...
Szárnyait bontva némán
suhan a pillanat,
s a lassan tovahömpölygő idő
frissen szőtt mosolya
ébreszti a hajnali napsugarat.
Hűs habok között
a könnyfényű
boldogság vizén,
ringatózik a vágy,
s az ölelés édes
rejtekébe bújva
szelíden nyújtózik ,
kedveséről álmodik.
Tiszta fényben ragyog,
az emlékek puha selyme,
a szerető szívben
virágzik a remény,
melynek szirmai gyógyír
a mindennapok tavában,
s melegendő tűz,
e fájdalommal teli
hitetlen világban.

2 megjegyzés: