Maszong József
Nyári szerelem
Néma vagy, csillogó
gyöngye szívemnek,
nap nem múlik, hogy
szemem ne követne ,
most itt vagy
félelemtől remegő testtel,
hangod helyett
beszédesebb kalapáló szíved,
lágy simogató
dallama, egyre hevesebb lesz
Bújj ide hallgassuk a
tücsök hegedűjét,
mint hívja ciripelő
muzsikájával párját,
csaljuk az alkonyt a
bokor rejtekébe,
terítse ránk védőn
leplét, hogy ne félj
és kettőnk ölelését
meg ne lessék,
A félhomály sem
palástolja azt a tűzet,
amely izzó arcodra a
szűzies pírt rajzolja,
hófehér lelked harcol
a test ördögével,
de már készül
elveszejteni téged,
mindkettőnk
legnagyobb örömére,
Most a tücsök zenére
minden nekünk dalol,
a hajló fák, a bokor,
a hold s körötte a csillagok,
vágytól égő testünk
remegőn egymáshoz simul,
Te vagy a legszebb,
örömtől csillogó szemeddel,
forró csókjaiddal
éltem át a tökéletes teljest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése