Németi Csaba Levente
Fekszek a fűben
Akácillat táncol a
levegőben
s hegedül a hold
Csillag ragyogásban ringatóznak a felhők
Gondolkozok az életen, sorsomon
Látni szeretném, látni
s hegedül a hold
Csillag ragyogásban ringatóznak a felhők
Gondolkozok az életen, sorsomon
Látni szeretném, látni
Ámor csillagának halálát.
Kínoz, megaláz,
Kínoz, megaláz,
az érzelmi és
biológiai játszadozás
a birtoklási vágy.
Szemed zöld tüze lángol, zuhatagként
hullik rám forró kacagása.
Élünk, égető hazugságban
Beszélsz igaztalanul, mégis minden szavad
becéz.
Tagadod a tagadhatatlant, félsz!
Új zenét játszik az éj muzsikusa.
Az égbolt énekét tulipánok szírmai zárják
koporsóba.
Nem szól hozzám lelked simogatása.
Csendben van tested kívánása. A fájdalom, harmatként szóródik szét. A valótlanság valósága visz feléd. Gyöngyháznyelü kés fényét meríted belém. Csordogál belőlem, a fekete vér! Komoran ballag, a Kaszás csillagkép. A Göncölszekér rúdja Nyugatra néz. A hajnal fojtogatásában, haldoklik a sötétség. Fekszek a fűben!
a birtoklási vágy.
Szemed zöld tüze lángol, zuhatagként
hullik rám forró kacagása.
Élünk, égető hazugságban
Beszélsz igaztalanul, mégis minden szavad
becéz.
Tagadod a tagadhatatlant, félsz!
Új zenét játszik az éj muzsikusa.
Az égbolt énekét tulipánok szírmai zárják
koporsóba.
Nem szól hozzám lelked simogatása.
Csendben van tested kívánása. A fájdalom, harmatként szóródik szét. A valótlanság valósága visz feléd. Gyöngyháznyelü kés fényét meríted belém. Csordogál belőlem, a fekete vér! Komoran ballag, a Kaszás csillagkép. A Göncölszekér rúdja Nyugatra néz. A hajnal fojtogatásában, haldoklik a sötétség. Fekszek a fűben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése