P. Pálffy Julianna - Tört varázs

P. Pálffy Julianna

Tört varázs

(egykori egész,
most szilánkok garmadája)

Össze nem ragasztható -
holmi életjáték. Hiába is látnék
benne jót, ködbe vész,
marad meztelen tájkép,
szürkén is csenevész.

(színehagyott,
fakó rongyokban táncol)

Hétfátyol hull, alatta
a való. Testem mint karó -
megfáradt, estére hajnalt ölelek,
álmom vitorlátlan hajó,
ha éjfél közeleg.

(bűvös fény
sötétült tükrök mögött)*

Parázsra vetett kísértés,
engedj égni! Engedd kérni
templomi csendben szívedet,
tört varázzsal ne szőj végtelenbe
reményvesztett éveket!