Primerose - Az estben ...

Primerose

Az estben …

Kint állok az udvaron
Tűnődöm egy csillagon
Szemmel lopok a máséból,
Csendesen az árnyékból.
Csak, egy kis fény az, mit elcsenek,
Majd esdek, ne büntessenek.
Minden házban lámpák égnek,
Nagy szükség az a reménynek!
Fűzfa tavat simogat,
Vén Eperfa bólogat.
Esti, zsongó szerenád hallik
Ifjú legény várakozik
S szól a kedves- be engedsz-e
Kulcs meg csörren, a zár már kattan
S ki szól a lány - csak halkabban,
Ó hát persze. Ejnye te!
Siess gyorsan gyere be!
Ott a másik oldalon
Búsan áll egy szélmalom
Itt van már kit várt nagyon
A Szél susog a lombokon
Az óriás lapátokat, mit az idő megfogott
Körbe fogja, meglódítja,

fordít rajta egy nagyot.
Fények nyúlnak a malomban,
Lázas őrlés folyik nyomban.
Új életnek szele hozta,
Beköltözött a malomba
Milyen élet van az estben
Ragyogás a szép lelkekben
Elégedett mosolyom ,
Bentről ajtóm becsukom ,
Fentről nevet rám a hold ,
Ez is egy szép este volt!