Nosztromosz
Nem akarom …
Mennyi szín van,
egyetlen cseppnyi vízben, mennyi szépség…
Mily sok az élet köröttem, szinte hallani vélem a dübörgését…
Zajos a világ, csendem óv most… mert nem akarom a hangokat,
nem akarom az ízeket, és semmit ami ide kötne az Élethez.
Téged akarlak látni, ölelni… szólni hozzád, veled mosolyogni…
nevetni a bolondos kutyákon, főzni, beszélgetni órákon át.
Téged akarlak… de ez már csak hiú ábránd, önámítás,
nincs mód rá hogy találkozzunk, csak képzeletben.
Már szavaim sincsenek, mik elmondhatnák,
mennyire, mily végtelenül hiányzol…
Csendesül bennem minden
búcsú… nem, még nem…
ez csak egy halk, síró hang az éjben.
Mennyi mindent nem mondtam el neked…
Mily sok az élet köröttem, szinte hallani vélem a dübörgését…
Zajos a világ, csendem óv most… mert nem akarom a hangokat,
nem akarom az ízeket, és semmit ami ide kötne az Élethez.
Téged akarlak látni, ölelni… szólni hozzád, veled mosolyogni…
nevetni a bolondos kutyákon, főzni, beszélgetni órákon át.
Téged akarlak… de ez már csak hiú ábránd, önámítás,
nincs mód rá hogy találkozzunk, csak képzeletben.
Már szavaim sincsenek, mik elmondhatnák,
mennyire, mily végtelenül hiányzol…
Csendesül bennem minden
búcsú… nem, még nem…
ez csak egy halk, síró hang az éjben.
Mennyi mindent nem mondtam el neked…
https://m.youtube.com/watch?v=wc7fuZKaKiI
VálaszTörlés