B. Huszta Irén - Őrizlek

B. Huszta Irén

Őrizlek

Ködruhába öltözött a táj.
Alig látszik, mégis csupa báj;
halvány sziluettű tarka lombon
játszik bús hajnali fényapály.

Sárga levél-lepkék lengenek,
lágyan ringatózó fellegek
ereszkednek ágak közé vérzőn;
csontig hatolnak a reggelek.

A vízparton lassan ballagok.
Lelkemben elhaló dallamok
játszanak a te zengő hangoddal,
mint égi lantokon angyalok.

Megannyi ősz téllé vetkezett,
pőre ágkarral fogok kezet.
Őrizlek, mint halvány őszi képet,
akvarellt fest az emlékezet…