Január - Boldogasszony hava

Január – Boldogasszony hava – Télhó - Fergeteg hava – Medvetor hava

Gazdag Erzsi

Január

Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.
Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.

Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.

Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt – a földművelés planetáris urának, Szaturnusznak a hatalma alá eső Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet.

Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.

E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:

Bak (december 22. – január 20.) és

Vízöntő (január 21. – február 19.).

Január folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Nyilas csillagképből a Bak csillagképbe lép.

Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.

Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.

*

Népi megfigyelések

- januári meleg isten csapása
- gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz
- ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április hónapja
- nedves január mellett a pincében üres marad a hordó
- téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent
- januári kövér veréb, hosszú tél
- ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani
- a ködös január nedves tavasszal jár

*

Népi mondóka

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő szokott faggyal következni, ha a délnyugati szél északnyugatira változik, ha a keleti széllel apró hó esik, ha nyugat felől sűrű köd keletkezik. Rossz, általában langy idő következik, ha a keleti, északi szél változik, ha a gödrök bűzösek.

Jeles napok januárban

 Január 1. - Újév napja.

A jókívánságok kíséretében e napot a vidámság, valamint az evés-ivás jellemzi. Faluhelyen főként gyermekek járták köszöntő versikékkel a házakat. A népi időjárásjóslás szerint úgy tartják, ha januárban elkerül a fagy, akkor majd márciusban és áprilisban meglátogat.

*

Január 6. - Boldizsár és Vízkereszt napja,

a karácsonyi ünnepek zárónapja, valamint a farsang kezdete. Már a XV. században jellemző volt a papság vízkereszt napi alamizsna gyűjtése. Az év ezen napján, illetve hetében történt a házszentelés is. A pap meghinti a lakásokat, házakat és az ajtó szemöldökfájára felírja az adott évet és a Háromkirályok  nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit.

Örülhetünk, ha vízkeresztkor hull a hó és fúj a szél. Az előbbinek a rövid telet, utóbbinak a jó termést köszönhetjük.

*

Január 17. – Antal napja

(Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

*

Január 18. – Piroska napja

Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy!
Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

*

Január 21. – Ágnes napja

Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.”

*

Január 22. – Vince napja

E naphoz főleg időjárásjósló népszokások tartoznak. A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését.

*

Január 25. – Pál napja

E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol. A néphit szerint e nap az időjárás-, termés- és haláljóslás napja.
Időjárással kapcsolatos néphit:
„Ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg.”
Terméssel kapcsolatos néphit: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna.”
Betegséggel és halállal kapcsolatos néphit:
Ismeretes e napon az ún. pálpogácsával való a haláljóslás. Ilyenkor minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes.

*

Farsang

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február 13-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök.
A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre „a farsang farkára” – vonatkoznak, amely egyúttal télbúcsúztató szertartás is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás. Jellegzetes farsangi ételek közé tartozik a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.

Kert – január

A január a leghidegebb téli hónap. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb, hiszen csillogó, fehér hó borít erdőt, mezőt. A puha hó betakarja a növényeket, a földet, így megóvja a magvakat a kemény fagyoktól. A tiszta hideg időben gyönyörűen ragyognak a sötét januári égbolton a csillagok.

A növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. Januárban az őszi vetés alig kikelt gyenge hajtása a hóréteg fagytól védő takaróját igényli. A gyümölcsfák ágait is felmelegíti a napsütés, és ennek hatására a pórusok kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, és ez a finom háncsréteg szemmel nem látható roncsolódásával jár.
Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, abban az évben bő terméssel fog visszaköszönni. Ennek a hiedelemnek az az alapja, hogy a felköszöntéskor közel kell a fához lépni, meg kell simogatni, és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Ezeket aztán a gazda idejében orvosolhatja.

Gyógy- és fűszernövények.

A gyógynövények nem csak az egészséget védik, hanem a zöldséges- és virágos kertekben is segítői a növényeknek, virágoknak. A fűszernövényekkel jól „elbolondíthatjuk” ételeinket.

Zöldségtermesztés.

Ebben a téli hónapban megtervezhetjük, mit hová fogunk ültetni a kertünkben. Ügyelve a vetésforgóra – ez a legjobb gyomirtó. Ha enyhe az idő, elvethetjük a zöldborsót, sárgarépát, petrezselymet, dughagymát, salátát.

A télire eltett zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen át kell válogatni, a rosszakat kiszedni.

Palántakészítéshez biotermesztésben nem használhatunk csávázott vetőmagot. A csávázást mi is elvégezhetjük kamillateával, 20 perces áztatás után vászonzacskóban megszárítjuk a magot, majd 0,5 cm mélyen vetőládába elvetjük.

Szőlő-gyümölcs.

Fagymentes időben drótkefével és kaparóvassal tisztogassuk meg a fák törzsét, vastag ágait. Amit lekapartunk, égessük el, hiszen ez a kaparék tele van a kártevők lárváival, tojásaival.