Serfőző Attila
Át
Az összes napunkat
magadnak hagyom,
csakhogy egyedülőmbe
ne merüljenek,
minden mondatomat
neked akarom,
és a meg nem
komponált énekeimet.
Látom az ónos csöndön
át, amint
az árny bűvös
udvarodra vetül,
kapaszkodok roppant
rengetegedbe,
gyakorta,
levegőtlenül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése