2016. február 14., vasárnap

Gubcsi Lajos - Kezedben



Gubcsi Lajos

Kezedben

Mért hazudnék, nem kell most már
Mért felednék, sorsom rád vár
Mért kárhoznék, rohan éppen
Szerelmem vakító fényben


Felébredek, neved ragyog
Kinevethetsz, tőled vagyok
Ne engedj el, nincs más utam
Te szépítgetsz álmaimban


Megszületünk: egyszer együtt
S a Teremtőt megkérdezzük
Lesz-e nekünk omló légtér
Hol a Föld az égig felér


Ömlenek-e ránk még könnyek
Melyek alatt minden könnyebb
S ha megölelsz, ments meg engem
Most és mindig megérdemlem


Mert győz a jó a rossz felett
Engedd nekem jó szívedet
Ha álmaink összeérnek
Száműzzük a gyötrelmeket


Szép szavunk a dicsőségünk
Szerelmünk és szemefényünk
És jöjj, félelmünk elmúlt rég
Nem igaz, hogy nem szabad még


És hogy ha már nem akarjuk
És már el se fogadhatjuk
Hogy örök lét marasztaljon
Ringasd múltam két karodon


Tedd gyermeked párnájára
Békém pecsét nyugalmára
Élet- s halált egybefonunk
Egymást keresi világunk


Jöjj, halványul már a halál
Jöjj, véremben a remény vár
Feltámadsz értem hitedben
Gyermekáldott dicsőségben



1 megjegyzés: