Ihász-Kovács Éva - Köszöntés rózsacsokorral

Ihász-Kovács Éva

Köszöntés rózsacsokorral 

Ez még a rózsák beszéde melyre
ráleltem egy fennkölt parádi pillanat
széttört mozaikján
És így szólt hozzám a piros rózsa
Én a szeretet hordozója vagyok
felragyogok a szerelemben szirmaim
szikrát röpítenek és felgyújtom a szelíd szívek lelkesedését
az életet képviselem a szenvedés ellen győzök színeimmel
És így beszélt a fehér rózsa
Én békét hirdetek hószín szirmaim apró békezászlók
szólok a tisztaságról s vigyázok hogy a földön
eluralkodjon meghonosodjon a béke
Es így beszélte célját a Sárga rózsa
Én az arany nap küldötte vagyok
tőlem kaphattok Szép ŐSZI metaforát
világíthatok lámpásaim csöndes Szent János bogarak
hirdetem a Dalt a szent fennmaradást a hitet
hogy reméljetek mert Újra tavasz jő
És tüllruhásan szólal a rózsaszín
En a szelíd lányok és csupaszív anyák lelke vagyok
belőlem ered a bőkezűség a megszületés öröme
készüljetek föl virradatra
hogy Szép lét ragyogja be a világot
mert állandóságot hirdetek színeimmel
Ez volt a rózsák beszéde
melyre ráleltem egy fennkölt
parádi pillanat
széttört mozaikján