László
Vissza/várlak
Szerelmünkről
mesélnek homlokom barázdái,
álmatlan éjszakák tükre szemem - alatt -
a táskák mindennapi harcom regélik egy/más világ ellen.
… és mégis álmodom:
Bíbor bársonyba bújt testem verejtékem simítja végig,
szenvedésem izzadom,
aurád melegét még érzem kihűlt ágyamban:
a tőled kapott plüsst ölelem - a veled vagyok érzést szorítom
szerető lelkemhez.
… a téglák hézagai között emlékképek lapulnak,
beszélnek hozzám suttogón, s
a szennyes ablakon beköszön a magányos lámpafény…
álmatlan éjszakák tükre szemem - alatt -
a táskák mindennapi harcom regélik egy/más világ ellen.
… és mégis álmodom:
Bíbor bársonyba bújt testem verejtékem simítja végig,
szenvedésem izzadom,
aurád melegét még érzem kihűlt ágyamban:
a tőled kapott plüsst ölelem - a veled vagyok érzést szorítom
szerető lelkemhez.
… a téglák hézagai között emlékképek lapulnak,
beszélnek hozzám suttogón, s
a szennyes ablakon beköszön a magányos lámpafény…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése