Fodor Ákos
Nyár dél
A tenger fürdik,
fürdik önmagában.
Látványt és látást
fölperzsel a Nap.
Két hatalmas közöny
közös terében,
haza-találó, esztelen
örömmel
ölelkezünk, tán nemet
is cserélve,
névtelenül,
történetlenül.
Meg nem tarthatóan,
el nem veszthetően
érvényes, édes
minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése