Müller Péter
Minden szerelem akkor
kezd repedezni, amikor a másik elkezdi a saját szuverén életét élni. Dolga van,
nem ér rá, másokhoz is túlságosan kedves, saját feje és saját benső késztetései
szerint kezd gondolkodni, s beleütközünk egy idegen lélek öntörvényű világába.
Ez a folyamat egyre erősebb lesz, s ha az ember tíz év múlva találkozik egykori
szerelmével, majdnem vadidegen ember néz rá. Azt gondoljuk magunkban:
"Úristen, mit szerettem én ebben?!" Amikor egy szerelmes barátom
zokog, hogy "mindenemet odaadtam neki, mégis elhagyott!", azt
gondolom: "A legfontosabbat, a szabadságát nem adtad meg neki! Ketrecben
érezte magát nálad, s ez az érzés megmérgezte a szerelmét."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése