Kósa Emese - Szólnék a szélnek

Kósa Emese

Szólnék a szélnek

Szavakba önteném a
gondolatot, de elnémultak
odafönt a csillagok,
száműzetésbe vonult
a vén Hold, tücsök hegedűjén
lerakódott a por - minek
énekeljen, kell még
valakinek a nóta?
csak nő a repce
tengernyi vadonba, és
sasfogát az idő
konokul vicsorítja.

Szólnék a szélnek,
gyere énekelj
nekünk, de
ne búsat,
ne keserűt.

Nem vetettetek
s aratni akartok
nincs ez rendjén,
Isten a bírátok.