Szomorúfűz
Hallhatatlan
Pörögnek az évszakok,
Gyorsvonatként a
napok
Vándorlunk
ösvényeinken
A Nap felé fordult
arccal,
Szívünkbe vésett
emlékekkel,
Mutatva utunkkal a
célig,
Árnyak, fények
játékában.
Visszatükröződik a
múlt,
Csillagok halványuló
fényében,
Végtelenbe sodródó
életünk
Sorsunk ösvényén már
egyedül
Két szemed aranyló
fényében
Így múlunk el –
hallhatatlan
https://www.youtube.com/watch?v=agIYucbhZC8
VálaszTörlés