Sárhelyi Erika - Eltévedt október; - Süssfelnap

Sárhelyi Erika /Netelka/

Eltévedt október

Ez a kedd is csak egy hétfő – inkognitóban,
akár a nyár, ami az ablakon betekint,
a nyomasztóan palaszürke ég közel van,
s mintha hervadásnak indult volna odakint.
Szívem esőre áll és földig ér a kedvem,
csöndben fejemre húzok egy vonuló felhőt,
nem sok derűt ígér, mikor hétfő van kedden,
s egy eltévedt október áll az ajtóm előtt.

*

Süssfelnap

Süssfelnapot játszom mindhiába,
ráült az ősz az utcára, házra,
sápadt a zöld és eltűnt a sárga,
magam vagyok önmagamnak árnya.

Mielőtt a tél a szívembe harap,
rárajzolom a legforróbb nyarat,
a fagyit, strandot, a sült halat,
meg belőlem azt, aki ott maradt.

Tűzpiros vonat fut a töltésen,
ha indulok, talán még elérem.
De csak ülök egy emlék ölében,
míg elnyel az október egészen.