Ligeti Éva - Őszi Tisza part; - Téli áhítat

Ligeti Éva

Őszi Tisza part

Csendes a sétány, a vízpart néptelen,
ezüstös nyárfák látványa marasztal:
fodrozó folyó sodrása féktelen,
fel-felcsillanó fényével vigasztal,
opálfelhőkben füröszt a végtelen.
Míg gondolatom tétován ácsorog,
összesereglik fák alatt az avar,
levél-halomra naparany rácsorog,
a szél belekap, és mindent felkavar...
Bíborég alatt alkonyfény hunyorog.

*

Téli áhítat

csilingel az erdő

jégkristályos ágak csendülnek

lelkemben zene szól

halk rezdüléssel hegedülnek

hűs hangok fátyolban

lebegnek, körülöttem szállnak

érzések, dallamok

életem részeivé válnak

hópehely kavarog

ereszkedik légi-lajtorján

könnyedén táncot lejt

felhőpalotája balkonján

légi-balettje

felemelő, téli áhítat

szívembe lopódzik

valami csodával átitat