Válóczy Szilvia
Áhítat után
Mindig tudtam,
erős vagy.
Világ súlya a válladon,
s mégis hallgatag, csendben
vészeled át
csontjaid közé szorult
fájdalmaid.
Láttatni sem engeded...
Csak egy kicsit tudnék
átvenni abból,
mi lopva leselkedik,
s mégis szende.
Tisztán sem tud arról,
mennyire szereted.
Szavaimmal toldom
elárvult napjaidat.
Tartani adom a hitet,
hogy lásd, a lét
önmagad fohásza.
erős vagy.
Világ súlya a válladon,
s mégis hallgatag, csendben
vészeled át
csontjaid közé szorult
fájdalmaid.
Láttatni sem engeded...
Csak egy kicsit tudnék
átvenni abból,
mi lopva leselkedik,
s mégis szende.
Tisztán sem tud arról,
mennyire szereted.
Szavaimmal toldom
elárvult napjaidat.
Tartani adom a hitet,
hogy lásd, a lét
önmagad fohásza.
*
Karácsonyi csoda
Csoda vesz most
körül,
mint lobogó gyertyák lángjában a fény,
szemeinkben tünemény
reptet hullámzó színeket,
mosolyba mártja
az ünnepbe öltözött szíveket,
s a meghitt hangulat,
álmokban édes halkulat,
akár messzi csillagvágyak,
oly boldogságai vagyunk e világnak…
Karácsony vesz most körül,
andalító, lágy, mélységes zene,
Isten lüktető üzenete,
s amint tereinkben fürdik a jóság
adva ad a hálából font valóság.
mint lobogó gyertyák lángjában a fény,
szemeinkben tünemény
reptet hullámzó színeket,
mosolyba mártja
az ünnepbe öltözött szíveket,
s a meghitt hangulat,
álmokban édes halkulat,
akár messzi csillagvágyak,
oly boldogságai vagyunk e világnak…
Karácsony vesz most körül,
andalító, lágy, mélységes zene,
Isten lüktető üzenete,
s amint tereinkben fürdik a jóság
adva ad a hálából font valóság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése