Wass Albert - Hókirály

Wass Albert

Hókirály

Ott, hol pásztortüzek lobognak az éjben,
A hegyek felett egy szörnyű szellem jár,
Ködben az alakja, éjben az árnyéka,
...Jaj a halandónak ha elébe áll.
Fent a Hargitán a Holt bércek között
Óriási léptekkel jár a Hókirály,
Hangozzák a sziklák harsogó hangját,
Átkozott a lélek, kire rátalál.
Csodálatos lények, túlvilági ködben
Villogó szemekkel keresik a vért,
Csattogó fogakkal Hókirály kutyái
Keresnek a ködben semmit mindenért.
Magános kősziklák kriptaszerű csöndben,
Mint hogyha egy titok volna rájuk vésve,
Kérdező szavadra kérdéssel felelnek,
Felvésett titkukat nem látod meg élve...
Hargita ormán a Holt bércek között
Óriási léptekkel jár a Hókirály,
Amerre elhalad rohanva, nyomába'
Csattogó fogakkal szellemhada jár.
Misztikus csendjében semmi sem pótolja
Komoly valójában a mélységes űrt...
Hókirály hatalmát hirdeti örökre